Meglehetősen ritkán jár bankfiókba a magyar – derült ki a pénzintézetek a Világgazdaság számára adott tájékoztatásából. A CIB Bank lakossági ügyfelei például évente átlagosan 1,5 alkalommal keresik fel a bank valamelyik kirendeltségét, ám a prémiumügyfélkörben ez az arány magasabb – de ők is csak közel öthavonta (évente átlagosan 2,6 alkalommal) fordulnak meg a bankfiókban. Az OTP Bank ügyfelei évente átlagosan háromszor látogatják meg valamelyik bankfiókot. Ezek az adatok is rámutatnak, hogy a banki adategyeztetés elhúzódásáért aligha lehet csak a pénzintézeteket okolni – bankolási szokásaink alapvetően nem kívánják meg a személyes ügyintézést.
A válaszok alapján kiemelkedik a Takarék csoport, a fiókhálózatból kapott visszajelzések azt mutatják, hogy a kisebb településeken élő ügyfelek jellemzően havonta keresik fel a fiókjaikat, ahol többnyire egyszerű banki tranzakciókat hajtanak végre (pénzt vesznek fel, befizetnek, betétet kötnek le). Ugyanakkor a nagyobb városokban ezeket az alapvető banki szolgáltatásokat már a Takarékbank ügyfelei is az elektronikus felületeken bonyolítják le.
A K&H Banknál úgy látják, hogy miközben az ügyfelek egyre szívesebben veszik igénybe a digitális szolgáltatásokat, és az olyan tranzakciókért, amelyeket az e-bankon vagy a mobilbankon keresztül otthonról is, önállóan el tudnak végezni, nem feltétlenül mennek be bankfiókba. Nem a fiókhálózat szerepe csökken, csak az ott folyó munka jellege változik. A kirendeltségeken egyre nagyobb szerepük van a szakértőknek, amikor az ügyfelek összetettebb pénzügyi kérdésekben szeretnének tanácsot kapni, legyen szó befektetésekről, hitelekről.
A fiókbeli készpénzműveletek és átutalások száma az elmúlt négy évben az OTP adatai szerint megközelítőleg 20 százalékkal csökkent, míg a CIB Banknál öt évre visszamenőleg a tranzakcióalapú fiókműveletek száma 32 százalékkal esett vissza. A Budapest Banknál a pénztári műveletek száma évente átlagosan 10 százalékkal mérséklődik, és hasonlóan folyamatos csökkenésről számoltak be lapunknak az MKB Banknál is.
A K&H értékelése szerint a készpénzalapú tranzakciók csökkenésében nagy szerepe van az automatizálásnak. A pénzintézet fiókhálózatában már ötvenkét olyan pénztármentes bankfiók működik, ahol a készpénz ki- és befizetése az erre alkalmas ATM-berendezésekkel teljesen automatizált. Így a fiókbeli kollégáknak több lehetőségük van összetettebb pénzügyi kérdésekben segíteni az ügyfeleket.
A Raiffeisennél viszont arról számoltak be, hogy a pénztári szolgáltatásoknál nem lehet egyértelmű tranzakciószám-csökkenésről beszélni – a bank adatai szerint régiónként eltérő a helyzet. Ezzel szemben például az egyszerűbb napi banki műveletek száma (például fiókok közötti átutalás) egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a bankfiókokban zajló készpénzműveletek száma drasztikusan csökken: az idei első negyedévben már csak alig több, mint 1,5 millió készpénzfelvételt és 6 milliónál alig több befizetést regisztráltak, ami 10,5, illetve 7,2 százalékos visszaesés 2018-hoz képest. Ötéves átlagban a készpénzfelvételi tranzakciók 45,6, a készpénzbefizetések 18,2 százalékkal csökkentek.
