Mérsékelt, 2,9 százalékos emelkedéssel zárta az első fél évet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő részvényindexe. A BUX 39 140 pont környékéről vágott neki 2019-nek, az utolsó júniusi kereskedési napot pedig 40 300 pont alatt fejezte be. A valamivel ezer pont feletti, a 3 százalékot nem elérő emelkedés szerény eredménynek számít, pedig a pesti meghatározó indexe történelmi csúcson, 43 563 ponton is járt április 24-én. Azonban nem bírta a „magaslati levegőt”, rögtön a következő napon több mint félezer ponttal korrigált a legnagyobb hazai cégeket felvonultató részvénykosár, május végéig pedig majdnem négyezer pontot szánkózott az index. Az első fél évből hátralévő bő egy hónapban újra 41 ezer pont fölé kúszott a mutató, amit egy újabb lefelé mutató korrekció követett, azóta pedig nem sikerült kitörnie a 40–41 ezer pont közötti sávból.
A hazai tőzsdeindex meglehetősen gyengén muzsikált a meghatározó amerikai és nyugat-európai indexekhez képest. A londoni FTSE 100 több mint 10 százalékkal került feljebb, a párizsi és a frankfurti börzén pedig 17 százalék feletti hozamot lehetett elérni az utóbbi fél évben. A tengerentúlon hasonlóan kedvező volt a széljárás, a harminc legnagyobb amerikai iparvállalat részvényeit magában foglaló Dow Jones 14 százalékot erősödött az év eleje óta, az S&P 500 pedig 17 százalék feletti hozamot termelt a befektetőknek. A legjobban azonban a főként technológiai cégek papírjait jegyző Nasdaq teljesített, amely április végén megdöntötte történelmi rekordját, fél év alatt pedig majdnem 21 százalékot emelkedett. Az amerikai tőzsdeindexek évtizedek óta nem zártak ilyen jó fél évet, az S&P 500 1997-ben, a Dow 1999-ben, a Nasdaq pedig 2003-ban teljesített utoljára ennél jobban. A tengerentúli piacok kiemelkedő erősödését nagyban meghatározta a júniusi rali, amelyben mindhárom index mintegy 7 százalékkal emelkedett. A Dow Jones 81, az S&P 500 pedig 64 éves júniusi rekordot hagyott maga mögött, az utóbbi június 20-án újabb történelmi csúcsot is beállított, a Dow pedig szintén csúcsközelben zárta az első fél évet.
A pesti börze teljesítménye nemcsak a nyugati tőkepiacok, hanem a környező országok indexeihez mérten is alulteljesített a szóban forgó időszakban. A régiós piacokon is lehetett a nyugatihoz hasonló hozamot elérni, a román tőzsde például az S&P 500-at és a Dow Jonest is lekörözte, Kelet-Közép-Európában pedig messze kiemelkedik az első hat hónap alatt elért 19 százalék feletti ralival. A szlovén tőzsde 9,5 százalékos emelkedésével szintén erős fél évet tudhat magáénak, de nem panaszkodhatnak a bécsi és a zágrábi börzén befektetők sem, mindkét szomszédos ország fő tőzsdeindexe 8 százalék körül került feljebb. A prágai parketten ennél átlagosan kisebb, 6 százalék alatti hozamot érhettek el a befektetők. A BUX 2,9 százalékos erősödésével csupán hetedik a régiós tőkepiacok rangsorában, közvetlenül a 4 százalék alatt emelkedő pozsonyi és a valamivel 2 százalék feletti pluszban záró varsói indexek között elhelyezkedve. A leggyengébb teljesítményt a 4 százalékkal csökkenő szerbiai részvényindex érte el 2019 első felében, a belgrádi börze mellett még Kijevben és Szófiában zártak veszteséggel a fő tőzsdemutatók.
A nagyobb régiós börzéken a tavalyihoz képest mérséklődött a befektetői kedv. A bécsi tőzsde részvényforgalma csaknem 15 százalékkal esett vissza az első fél évben éves alapon, de így is bőven heti egymilliárd euró feletti forgalmat bonyolítottak le nyugati szomszédunknál. A BÉT forgalma 9,5 százalékkal csökkent 2018 első feléhez képest, hetente átlagosan 50 milliárd forintot, vagyis mintegy 155 millió eurót mozgattak meg itthon a befektetők. A bukaresti börzén ennél kevésbé hagyott alább a befektetői kedv: a tavalyi első hat hónapban még 1,23 milliárd euró összegben cseréltek gazdát a részvények, az idei első hat hónapban pedig már csak 1,15 milliárdra futotta, ami 6 százalékos esés.
