A környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és az etikus vállalatirányítás szempontjait (ESG) érvényesítő befektetési alapok csaknem kétharmada felülteljesítette az azonos kategóriába tartozó, de ESG-elveket nem érvényesítő alapokat – ismerteti a Financial Times a Morningstar befektetési adatszolgáltató friss elemzését. Az adatszolgáltató az Európában bejegyzett alapok nettó hozamait hasonlította össze a június végével zárult első fél évben, és ennek során arra jutott, hogy a fenntartható alapok 34 százaléka a kategóriája legjobban teljesítő felső negyedében végzett, 63 százalékuk pedig az első felében.
A fenntartható alapok a szakértők szerint azért képesek jobb teljesítményre a hagyományosaknál, mert olyan ESG-fókuszú vállalatokba fektetnek, amelyek jellemzően alacsonyabb volatilitásúak és egyúttal magasabb minőséget képviselnek, és emiatt a piaci visszaeséseknek is ellenállóbbak.
A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy nincs egységes definíció, mi is számít környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból felelősnek, ezért a befektetők nem láthatnak tisztán ebben a kérdésben. Tovább nehezíti az alapok kategorizálását az alapkezelők tevékenysége is, akik a hagyományos portfóliók kialakításánál is egyre inkább érvényesíteni próbálják a fenntarthatósági megfontolásokat, ami szintén ahhoz vezet, hogy elmosódik a határ az ESG- és a hagyományos termékek között.
A Morningstar elemzése szerint az új ESG-alapok száma továbbra is dinamikusan bővül, 2018-ban összesen 305 fenntartható befektetési alapot indítottak útjára, idén hat hónap alatt pedig már 168-at. Vagyis ha folytatódik a trend, az újonnan létrehozott etikus befektetési eszközök száma idén túlszárnyalhatja a tavalyit. Az ESG-alapok száma 2012 óta 80 százalékkal nőtt, a Morningstar már 3955 ilyen befektetési terméket tart nyilván, az alapokban kezelt pedig csaknem duplájára, ezernyolcszáz-milliárd dollárra nőtt globálisan ez idő alatt.
Az utóbbi években folyamatosan növekszik a fenntartható, etikus befektetési termékek iránti kereslet, ahogy egyre több befektető már nem csupán a várható profitot, hanem a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatást is mérlegeli. Különösen az Y generációban és az azt követő korosztályokban népszerű ez az irányzat. A Cerulli Associates amerikai kutatóintézet adatai szerint a negyven év alatti befektetők sokkal inkább érdeklődnek az ESG-befektetések iránt, mint idősebb társaik. A harmincévesnél fiatalabbak több mint kétharmada fontosnak tartja ezt a szempontot.
Az etikus befektetéseknek az észak-európai országokban van nagyobb hagyományuk, Európában a legnagyobb olyan vagyont, amely megfelel az ESG-előírásoknak, a norvég Storebrand kezeli 33,3 milliárd euró értékben. Meghatározó szereplőnek számít a svéd Handelsbanken és a Swedbank, a holland NN Investment Partners, valamint a francia Amundi. Az irányzat itthon is kezd teret nyerni, ezt jelzi, hogy januárban a Budapesti Értéktőzsde is csatlakozott a Sustainable Stock Exchanges nemzetközi fenntarthatósági kezdeményezéshez, a Magyar Nemzeti Bank pedig júniusban döntött arról, hogy a devizatartalékban egy dedikált zöldkötvény-portfóliót hoz létre. Az itt bevont forrást meghatározott, környezeti-energiahatékonysági szempontból hasznos zöldberuházásra fordíthatja a kibocsátó.
