Kifelé áramlik a tőke a befektetési alapokból

Drámai mértékben csökkent a befektetési alapok vagyona júniusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb összesítése szerint, ennek oka részben az új, szuperállampapírnak nevezett MÁP Plusz megjelenése lehet. Az év hatodik hónapjában 125 milliárd forint mínuszt mutat a mérleg, hasonló mértékű forráskiáramlásra legutóbb 2018 decemberében volt példa. A két hónap összehasonlításakor szembeötlik egy lényegi különbség: tavaly decemberben az összesen 128 milliárdos tőkekiáramlás mögött 74 milliárd forint volt a tényleges értékesítés, 47 milliárdot a devizaárfolyam-változáson, hétmilliárdot pedig az árfolyamváltozáson buktak a befektetők. A júniusi mérleg ezzel szemben azt mutatja, hogy összességében 158 milliárd forintot vontak ki a befektetők az alapokból, és csak nyolcmilliárd forint értékű veszteség keletkezett az árváltozás miatt. Ezt kompenzálta az a 41 milliárd forintos összeg, amelyet az árfolyamváltozáson nyertek az alapok.

A nem is olyan régen még igen népszerű ingatlanalapok összvagyona látványosan zsugorodik, júniusban 39 milliárd forintot vontak ki a befektetők, miközben az árváltozáson további kétmilliárd forintot buktak, így a havi egyenleg mínusz 41 milliárd forintot mutat. Negatív mérlegre az elmúlt két év során nem volt példa. A legnagyobb veszteséget a kötvényalapok szenvedték el, innen júniusban 69 milliárd forint értékben vontak ki forrást a befektetők. Az egyenleget valamelyest szépítette, hogy a devizaárfolyam-változáson ötmilliárdos plusz keletkezett, az árváltozás viszont további kétmilliárdot vitt el, így lett mínusz 65 milliárdos a havi mérleg. Ez is arra enged következtetni, hogy sok befektető gondolhatta úgy: a hagyományos ingatlan- vagy kötvényalap helyett inkább az új, gáláns hozamot ígérő állampapírba helyezi át megtakarításait. Sokat mond a megváltozott piaci helyzetről, hogy az alaptípusok közül mindössze egy esetben beszélhetünk forrásbeáramlásról.

A részvényalapok júniusi egyenlege 15 milliárd forintos pluszt mutat, ám ennek jókora részét, 13 milliárdot a kedvező devizamozgások hozták, a tényleges pénzbeáramlás összege alig kétmilliárd forint. A garantált hozamú alapoknál is pozitív előjelű az összkép, azonban ez esetben is kizárólag az árfolyamhatásnak köszönhető a javulás, forrás ugyanis egyáltalán nem áramlott ide. Az MNB összesítése szerint a 632 alapban összesen 6657 milliárd forintot kezeltek, az alaptípusok megoszlása alapján elmondható, hogy a legtöbb pénz, 2087 milliárd (31 százalék), továbbra is az ingatlanalapokban van, a kötvényalapokban 1347, a vegyes alapokban 1336 milliárd forintot kezelnek, míg a részvényalapokban alig 528 milliárd forint pihen.