Aggódnak a jövő nyugdíjasai

A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét, 54 százalékát az államtól, 29 százalékát a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, 16 százalékát a munkaadójuktól várják – derül ki az Aegon Center for Longevity and Retirement 2019-es kutatásából. Korcsoportok szerint azért mutatkozik eltérés: míg a baby boom idején születettek az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, addig a millenniumi generáció már csak 42 százalékosra, ami azt mutatja, hogy a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás szűkülő határaival. Öt megkérdezettből kettő úgy vélte: a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni. Csak minden tizedik magyar – kevesebben, mint a világátlag – gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.

A magyar dolgozók csupán alig több mint negyede (27 százalék) takarít meg rendszeresen. Ez messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem a harmaduk (30 százalék) tervezi a nyugdíjcélú megtakarítást – a világátlag e tekintetben csak 18 százalék. A magyar dolgozók mindössze 7 százalékának van nyugdíjstratégiája, vagyis írott nyugdíjterve, és csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos terve. A dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen tartalék tervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna – ez alatta van a 35 százalékos világátlagnak.

A nyugdíjaskor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy – a felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest – a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes időskort tudnak biztosítani maguknak: csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A magyarok időskorral kapcsolatos legnagyobb félelme a hanyatló egészségi állapot (54 százalék) és az anyagi ellehetetlenülés (51 százalék).