Kamatostul kártalanítja ügyfeleit a Lloyds
A brit Lloyds bankcsoport a harmadik negyedévben kénytelen további 1,2–1,8 milliárd angol fontos tartalékot képezni az Egyesült Királyság bankrendszerét sújtó eddigi legköltségesebb botrányban, a PPI-ügyben – közölte tegnap a hitelintézet. A bank összesen további 2,2 milliárd fontos ráfordítással számol a skandalum miatt, és felfüggeszti 2019-es részvény-visszavásárlási programját is. A PPI-botrány nyolc évvel ezelőtt tört ki, amikor kiderült, hogy a szigetország pénzintézetei visszaélésszerűen sózták a lakás- vagy személyi hitelt felvevő fogyasztók nyakába jó pénzért az elvileg az adós állásának elvesztése vagy megbetegedése esetére szóló törlesztési biztosításokat (payment protection insurance – PPI), amelyek azonban alkalmatlannak bizonyultak a célra. A PPI-saga eddig több mint 36 milliárd fontjukba került a brit bankoknak, elemzők szerint azonban az 50 milliárd fontot is meghaladhatja a teljes kár, amelyet a jogszerűtlenül beszedett biztosítási díjak kamatostul történő visszafizetése jelent. Bár a legtöbb ügyfél közvetlenül fordult a bankjához a követelésével, mégis egy tekintélyes méretű külön iparág is kialakult az igényérvényesítés közvetítésére. A tíz legnagyobb követeléskezelő cég együttesen háromezer embert vett fel a PPI-igények intézésére, amelyből összesen 1,1 milliárd font bevételre tett szert. Nagy-Britannia egyik legnagyobb hitelintézeteként a Lloyds eddig már 20 milliárd fontnál is többet fizetett ki ügyfeleinek.
A nagybank az újabb céltartalékképzést – az előző negyedévi 650 millió fontos tartalékolás
után – azért látja szükségesnek, mert a kárbejelentések végső határidejeként meghatározott augusztus 29. előtt hetente 600-800 ezren kértek tőle tájékoztatást a PPI-ügy kapcsán, holott csupán 190 ezer megkeresésre számított. A britek egyébként, ha akarták volna, sem mulaszthatták el a nyár végi határidőt, hiszen az illetékes hatóság magát Arnold Schwarzeneggert fogadta fel, hogy tömérdek fizetett hirdetésben hozza a fogyasztók tudomására a dátumot.
A múlt héten a Royal Bank of Scotland 900 millió fontos, a Clydesdale Bank pedig 300-450 millió fontos újabb kényszerű céltartalékképzést jelentett be. A Lloyds arról is nyilatkozott, hogy az időközben fizetésképtelenné vált fogyasztók képviseletében eljáró hivataltól is beérkezett hozzá egy jelentős megtérítési igény. Az újabb követelések tetemesen csökkentik idei nyereségét, és meghiúsítják a forgótőkére vetített 12 százalékos megtérülési rátára (ROTE) kiadott várakozásának teljesülését is – fűzte hozzá a nagybank. Ráadásul a pénzintézet sajáttőke-mutatójának tervezett javulása a korábban publikált 170-200 bázispont alatt marad 2019-ben. A rivális pénzintézetek hasonló intézkedéseit követően az elemzők is valószínűsítették, hogy a Lloydsnak is további kártérítéseket kell a mérlegébe állítania, a KBW elemzőcég például úgy kommentálta a bejelentést, hogy az abban megjelölt 1,8 milliárd fontos felső határ csupán minimálisan marad el az általa a legrosszabb esetre kiszámított összegtől. A brit pénzügyi felügyelet májusban megpróbált segíteni a Lloydson, amikor 13 százalékról 12,5 százalékra csökkentette kötelező sajáttőke-mutatóját, ami mintegy egymilliárd fontos könnyítésnek felelt meg. A pénzügyi konszern részben ennek következtében továbbra is osztalékfizetést tervez az idei év után, év végén pedig döntést kíván hozni a felhalmozódott tőketartalékáról is.
A Lloyds részvényei 2 százalékos eséssel kezdték tegnap a kereskedést, napközben azonban jórészt ledolgozták a gyengülést.
