Nagyon ütésálló a hazai biztosítói piac

Az első negyedévi 25,7 millió forint után a hazai biztosítótársaságok hathavi eredménye már 447,6 milliós elmaradást mutat a 2018. év hasonló adatához képest, ám a társaságok aligha lehetnek szomorúak a 39,6 milliárdos féléves profittal – még akkor is, ha tudjuk, hogy a nyereségkoncentráció magas a szektorban. A szektor megbízhatóságát jól mutatja, hogy a hazánkban biztosítóként bejegyzett társaságok átlagos szavatolótőke-megfelelése a 2018. június végi 215,9 százalékról 223 százalékra emelkedett, s a tavalyi adatokkal ellentétben egyetlen társaság sincs a jegybank tíz évre szóló stratégiai elvárásaiban minimumkövetelményként meghatározott 150 százalékos szint alatt, miközben a 23 felügyelt intézményből 16-nak 200 százalék feletti a mutatója.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai biztosítók 591,5 milliárd forintos díjbevételt realizáltak az idei év első hat hónapjában, ami 12,3 százalékkal magasabb, mint a bázisév első félévi teljesítménye. A képet erősen árnyalja, hogy az idei évtől a biztosítási díjba épült be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) után fizetendő biztosítási (korábbi baleseti) adó. A 23 százalékos adóteher így nagyjából 23 milliárd forintot le is szed a 64,95 milliárd forintos díjbevétel-bővülésből, amely így már csak 9,7 százalékos. (S ne feledjük, hogy a vagyonbiztosításoknál és a cascónál is van olyan adórész, amely csökkenti a biztosítók nettó díjbevételét.)

A torzítás még feltűnőbben jelentkezik, ha a nem életág adatait tekintjük át, hiszen itt a 23 milliárdos korrekció miatt az üzletági növekedés nem 17,48, hanem mindössze 9,3 százalékos. Ettől még tény, hogy a biztosítókhoz az idei első fél évben 333,63 milliárd forintnyi nem életági díjbevétel folyt be, ami minden számítás szerint alaposan rávert az életág 6,3 százalékos bővülésére – ott az első hat hónapban 257,882 milliárd forintnyi díjbevétel realizálódott. Az életág lemaradását a második negyedévben némileg csökkentette, hogy az éves díjfizetés a nem életbiztosítások terén erőteljesebb, így abban a biztosítási ágban a féléves díjbevétel 55,3 százaléka keletkezett az első három hónapban, míg az életági bevételeknél csak 51,2 százalék volt a téli hónapok aránya a hathavi bevételekből.

Az egyedi termék soron továbbra is a kgfb-nek a legnagyobb a bevétele, ahol még a korrigált értékkel is sikerült átlépni a százmilliárd forintos féléves díjbevételi határt. Figyelmeztető, hogy biztosítási adó nélkül számolt díjbevétel-bővülés már csak 6,6 milliárd forint körüli mértékű, miközben a hírek szerint továbbra is dinamikusan nőnek az autóeladások. A biztosítási adó eszerint jól elfedi azt, hogy megállhatott az átlagdíj-emelkedés: az adóval számított 123,4 milliárdos díjbevétel csaknem a harmadával megugró bevételt mutat. A biztosítók nyereségességét megalapozó egyik tényező a károldal. Itt a bruttó kárráfordítás 6,3 százalékkal, 332,37 milliárd forintra nőtt, ami mind a sima, mind a korrigált díjbevétel-bővülésnél visszafogottabb adat. A piac díjbevétel-arányos kárráfordítása a 2018. első félévi 59,37 százalékról 56,19 százalékra mérséklődött. A kárkifizetések visszafogása egyértelműen az életágnak köszönhető: ott a bruttó kárráfordítás mindössze 4,8 százalékkal nőtt. A kgfb-nél ugyanakkor csökkent a kárhányad: az adóval korrigált díjbevétel-arányos kárhányad 51,1 százalékról 48,4 százalékra szelídült.

Nem mutat ugyanilyen kedvező adatsort a költségoldal: a biztosítók összes költsége 17 százalékkal, 156,6 milliárd forintra hízott, ezen belül a nem életág 21 százalékot közelítő költségemelkedést mutat, míg az életági biztosítói költség 9,4 százalékos emelkedésről tanúskodik.