Ifj. Chikán Attila prezentációjával folytatódott a BÉT50 konferencia délutáni programja. Az Alteo vezérigazgatója a tőkepiaci jelenlét kihívásai helyett annak előnyeit hangsúlyozta. „Amikor egy jó üzletet az ember nem szívesen enged el, akkor jön jól a és a többféle tőkebevonási lehetőség” – érvelt az Alteo vezetője.
Fotó: BCSDH
A tőzsdei jelenlét nem öncél, tette hozzá, hanem fontos támogató eleme a hosszútávú cégstratégia megvalósításának. Évente felülvizsgálja az Alteo, hogy mennyibe kerül költségszinten a tőzsdei jelenlétük, de mint Chikán mondta, egyik év sem zárult úgy, hogy ne lett volna a megtérülés magasabb a kapcsolódó kiadásoknál. Az energetikai társaság előbb kötvénykibocsátóként jelent meg a tőkepiacon, majd több lépcsőben bocsátott ki részvényeket.
További cikkeink a konferenciáról:
Paulovits Márton a Budapesti Értéktőzsde igazgatója vezette a konferencia délutáni workshopját, amelynek első panele a nyilvános tőkepiaci stratégiákról és az oda vezető útról szólt. Katona Bance, a Hiventures vezérigazgató arról beszélt, hogy eddig több mint 20 milliárd forintot helyeztek ki a magyar startup-ökoszisztémába. Hozzátette, céljuk becsatlakozni abba a finanszírozási mixbe, amelyre például egy vállalati tulajdonosi generációváltás, vagy forrásigényes terjeszkedés esetén van szüksége egy társaságnak, de a banki hitelezéssel nem kíván és nem is képes a Hiventures versenyezni.
Horvai Tamásnak, a Unicredit Bank ügyvezetőjének az a tapasztalata, hogy vállalati ügyfeleik akkor válnak tőzsdeéretté, vagy akkor gondolkodnak el ezen a lépésen, ha egyértelműen stabil növekedési fázisba kerülnek és megfelelő növekedési potenciál előtt állnak, s emellett más finanszírozási lehetőségek már nem nyitottak előttük. Horvai hangsúlyozta, hogy a tőzsdére menetel többek közt azért előnyösebb egy hazai kkv előtt annál, hogy privát-befektetői tőkét vonna be, mert így nem szükséges megválnia bizonyos kontroll jogoktól.
Virág Ferenc a Random Capital tanácsadója optimista a közeljövő tekintetében, számos kkv megjelenésére számít a BÉT Xtend piacára. Kiemelte, 5 év múlva lehetséges, hogy 300 kis-és középvállalat részvényeivel bővüljön a hazai tőzsde. Bár még kevés az az összeg, amit részvényekben tart a lakosság (a friss MNB adatok szerint 751 milliárd forint), de láthatóan egyre többeket érdekelnek a tőzsdei befektetési sztorik és a magas hozamok ígérete. A Randomnál úgy látják, akár sikerül bevonni 300 céget, akár nem, fontos, hogy ne „halott” cégek érkezzenek a börzére, hanem a bevezetés után érdemi forgalom is legyen ezekben a papírokban. Az első új érkezők a BÉT-re a DM-Ker és a Gloster lehetnek, a bevezetés előkészülete jelenleg is zajlik. Virág Ferenc szerint soha többé nem lesz olyan kedvező háttér arra, hogy sikeres tőkepiacot építsen Magyarország, jelenleg viszont minden adott hozzá.
A BÉT50 középvállalati konferencián együttműködési szerződést írt alá az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő és a Budapesti Értéktőzsde vezetősége. A megállapodás értelmében a Hiventures és a BÉT olyan vállalatok tőzsdei bevezetésének felkészítését támogatja majd közösen, amelyek nyilvános részvénykibocsátáson keresztül szeretnének forrásbevonással élni.
