Matolcsy György: Magyarország óriási tartalékokkal rendelkezik
2008 októberében lecsapott a pénzügyi válság, amely Magyarországot nagyon gyenge állapotában érte el. 2010-től, majd 2013-tól a pénzügyi válságot pénzügyi eszközökkel is kezeltük. A magyar siker egyik forrása az, hogy egymással szövetségben a gazdaságpolitika és a monetáris politika képes volt kezelni a pénz világából indult válságot, amely átterjedt a gazdasági- és társadalompolitikára is – mondta a jegybankelnök.
Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntőjében elmondta: a negyedik alkalommal megrendezett tőzsdei konferencia mára hagyománnyá nőtte ki magát. Patai szavai szerint kétszáz tagja van annak a „klubnak”, amelynek szereplői nagy eséllyel kerülhetnek a tőzsdére, és külön köszöntötte a BÉT50-kiadványban szereplő sikeres vállalkozásokat. Hozzátette: a hazai gazdaság eredményes működéséhez szükség van a magyar tulajdonú erős gazdasági magánszektorra, azonban azt is elmondta, hogy a prosperitás az állami szerepvállalás nélkül szintén nem képzelhető el. (Sz. E.)
A 21. század három legnagyobb kihívását a világ vezető fintechjei és stratégiai intézetei három területre teszik:
Szerinte a geopolitika területén Magyarország kitűnően vizsgázik 2010 óta, amelynek sikerében a jegybankelnök úgy véli, hogy a világ vezető hatalmai is érdekeltek. „Magyarország erre épít” – hangsúlyozta az MNB elnöke.
A technológia területén Magyarország használja az elmúlt 200 év sikertörténeteinek receptjeit: használja az angolszász modellt, ahol a pénzügyi vállalkozások állnak a középpontban; használja az európai szociális piacgazdasági modellt, ami az állam és a piac okos szolidáris szövetsége; használja az ázsiai modelleket is – erős állami iparpolitikára épít a külföldi működőtőkére támaszkodva.
Mi mindenkitől használunk valamit
– fogalmazott, és szerinte a technológia területén ezeket jól alkalmazzuk. Magyarország jól használja a pénz világát is, és kell is neki, hiszen innen indult a legutóbbi válság – tette hozzá. Matolcsy György szerint az egyik legnagyobb tartalék ma a pénz világában van. Jól oldottuk meg a költségvetési fordulatot, a monetáris politikai fordulatot, az államadóssági fordulatot – mondta a jegybankelnök.
Magyarország 2013 óta egyértelműen felzárkózási pályán van:
a mediterrán országokhoz képest legalább 25 százalékkal, Franciaországhoz, a skandináv országokhoz vagy Ausztriához képest 15-20 százalékkal, és még Németországhoz képest is 15 százalékkal zárkóztunk fel.
Újabb 50 vállalati sikertörténetet mutatott be a Budapesti Értéktőzsde
Negyedik alkalommal tette közzé a Budapesti Értéktőzsde saját, BÉT50 – ötven hazai vállalat sikertörténete címet viselő kiadványát. Az ötven ígéretes hazai középvállalatot felvonultató, a vállalkozásokban rejlő potenciált konkrét példákon keresztül szemléltető kiadványt ebben az évben is a BÉT50 kkv-k csúcstalálkozója esemény keretében mutatták be.
Ezzel rásimultunk és most már az élén vagyunk a visegrádi négyek felzárkózásában. „Ez a magyar sikertörténet, ami mögött a hazai vállalatok sikerei húzódnak meg” – jelentette ki a jegybankelnök.
Az ehhez hozzájáruló források nagy részét az Európai Unió adja, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban összesen 10200 milliárd forintot. Ez nettó 8 ezer milliárd – ugyanis mi is fizetünk be. De az MNB is képes volt szintén 10200 milliárd forintot átadni 2018 végéig Magyarországnak, „betenni a felzárkózás perselyébe” – fogalmazott az MNB elnöke. Hozzátette, hogy 2019-ben ehhez még 900 milliárd forint bizonyosan hozzáadódik, hiszen az államadósság után fizetett kamatok ennyivel lesznek kisebbek 2013-hoz képest. „A belső források folyamatosan növekvő módon támogatják a magyar felzárkózást. A megoldás belül van” – fogalmazott jegybankelnök.
GDP-arányosan 2 százalékponttal csökkentek Magyarország államadósságának költségei.
Matolcsy György szerint kihívások előtt állunk. A jól működő stabil tőkepiac és az erős tőzsde, az erős tőzsdei struktúrák nélkülözhetetlen részei a magyar modell 2.0-nak és a fenntartható felzárkózási folyamatokhoz – hangsúlyozta.
A versenyképességi fordulatot célzó javaslatokat végrehajtjuk, ezeket elengedhetetlen követelményeknek tarjuk, hogy a kormány ezeket végrehajtsa 2030-ig, illetve minél előbb, annál jobb – emelte ki.
A versenyképességi program keretei között az egyik legfontosabb számunkra a tőzsdei struktúrák, a tőkepiacok fejlesztése. Matolcsy György négy területet emelt ki:
Magyarországon a pénzügyi rendszerben óriási tartalékok vannak, ahogy a GDP-arányos hitelállományban, vagy a vállalati kötvények hitelezési arányában is.
A BÉT jó lehetőségeket kínál a vállalatoknak, elsősorban versenyképes finanszírozást, de ez bizalomépítést is jelent – aki látható a tőzsdén, az bizalmat kelt, és bizalmi tőkét épít – fogalmazott a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a tőzsdei jelenlét egy későbbi generációváltást is kiválóan szolgálhat a későbbiekben.
Ismét tőzsdére viszik a Graboplastot
Veres Tibor, a Wallis Csoport elnöke a konferencián elmondta, hogy érdemes értékek mentén dolgozni, és ezeket tovább adni a következő generációknak.
Középtávon tizedével bővülhet a vállalati hitelezés
A magyar sikertörténetnek egyik nagyon nagy szereplője a pénz világa – fogalmazott Szabó Levente László, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.
