Tizedével esett a hazai banki profit
R endkívül nagy, 53 milliárd forintos különbség mutatkozik a hazai pénzintézetek konszolidált és nem konszolidált féléves eredményadatai között. A szektor konszolidált eredményét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 322 milliárd forintra teszi, a nem konszolidált csak 269 milliárd. Emiatt a szektor eredménytermelő képessége éves szinten csak a konszolidált adatok szerint csökkent tolerálható, 1,2 százalékos mértékben – 326-ról 322 milliárd forintra –, a nem konszolidált adatokban a 2018-as első félévi 302 milliárd forintról 269 milliárdra változott adózott eredmény 10,9 százalékos esésnek számít. Egy évvel ezelőtt a konszolidált nyereség még csak 7,9 százalékkal haladta meg a nem konszolidáltat, az idén már 19,7 százalékkal. (Az eddigi csúcs 2018 végére esett, amikor a 644 milliárd forintos konszolidált eredmény 21,5 százalékkal haladta meg az 530 milliárdos nem konszolidáltat.)
A kétfajta adat közötti különbség oroszlánrésze az OTP Bank külföldi leányvállalatainak eredményéhez köthető. Az idei első fél évben a bank gyorsjelentése szerint a külföldi érdekeltségek adózott eredménye 92 milliárd forint volt. A kétféle nyereségadat közötti különbség a teljes konszolidált eredmény 16,4 százalékát adja. A különbségek több soron még mellbevágóbbak. Ha például az eredményességet meghatározó bevételek közül a kamatbevételeket nézzük, a konszolidált adatsorban szereplő 617 milliárd forintos kamateredménynek kevesebb mint kétharmadát, azaz a 64,6 százalékát szállították csak a hazai bankok, és a nettó jutalékbevételek esetében 361 milliárd forintos konszolidált eredmény 81,4 százalékát termelték ki a Magyarországon. A betétek terén konszolidált 35 228 milliárdos adat 57,5 (!) százalékkal magasabb, mint a nem konszolidált, a hiteloldalon pedig a 27 500 milliárdos banki forrás 25,9 százalékkal múlja felül a nem konszolidáltat.
Mindezek miatt sokan úgy vélik, hogy a hazai bankszektor valódi teljesítményét sokkal inkább a nem érkező adatok jelzik. A korábbi években volt példa arra is (legutóbb az idei első negyedévben), hogy a konszolidációba bevont cégek mínuszát a hazai teljesítmény javította. Az MNB ugyanakkor a tavasszal közölte, hogy az új metódus szerinti adatközléssel a nem konszolidált adatok ismertetését záros határidőn belül megszüntetik. Az eredményességet befolyásoló, két fő bevételi számsor alapján eltérő piaci környezetből érkező adatokból származnak a konszolidált eredményadatok. A nettó kamateredmény éves alapon 58 milliárd forinttal emelkedett, de e növekménynek csak a 40 százalékát, 23 milliárd forintot szállítottak a nem konszolidált adatsorban szereplő hitelintézetek. Ez arra utal, hogy számos olyan országból érkeztek eredményjavító tételek, amelyekben a magyarországinál jobban nőtt a kamatmarzs. A nettó jutalékeredmény általános banki vélemények szerint a pénzintézeti szektor beágyazottságának egyik fő mutatószáma, hiszen bővülése aktívabb bankhasználatot feltételez. Eszerint a magyar bankok büszkék lehetnek arra, hogy az éves szinten 31 milliárdos jutalékbevétel-bővülés csaknem négyötödét, 24 milliárd forintot ők szállítottak.
A két adatsor közti különbség markáns eredménytorzító hatását jelzi, hogy a mérlegfőösszeget tekintve a 40 700 milliárd forintos nem konszolidált adat 91,7 százaléka a teljes konszolidációs kör
44 349 milliárdos adatának, míg a saját tőke során a 4622 milliárdos nem konszolidált tőke 92,6 százalékát adja ki az MNB figyelmét kivívó, konszolidációba vont cégek 4989 milliárdos saját tőkéjének.
