A májusi átütemezése óta minden érintett intézmény jelentős előrehaladást ért el, ám több szereplőnél továbbra is kiemelten kell kezelni az azonnali fizetési projektet a mielőbbi teljes körű felkészülés érdekében – így reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Világgazdaság megkeresésére. Lapunk arról érdeklődött, hogy a jegybank hogyan látja az elmúlt négy hónapot az azonnali fizetési rendszer (AFR) alakulása kapcsán. Az MNB-nél hozzátették, hogy az érintett társaságok felkészültségében továbbra is vannak eltérések, illetve az intézményeken belül az egyes funkciók készültsége sem egységes.
Az azonnali fizetési szolgáltatást minden olyan pénzforgalmi szolgáltatónak kötelező lesz nyújtania 2020. március 2-től az ügyfelei számára, amelynél elérhető átutalási szolgáltatás. Emellett azoknak az intézményeknek is csatlakozniuk kell a központi infrastruktúrához, amelyek ugyan az ügyfeleiknek nem nyújtanak átutalási szolgáltatást, de fogadnak az ügyfeleik más banknál vezetett számláiról indított átutalásokat. Ezek alapján 36 intézmény fog csatlakozni a központi rendszerhez, és vesz részt jelenleg a kötelező próbaüzemben. Eredetileg az AFR idén júliusban startolt volna élesben, ám a jegybank nyolc hónappal kitolta a határidőt, és csupán a próbaüzem kezdődött meg. Ennek oka, hogy bár a szükséges központi infrastruktúrát biztosító Giro Zrt., illetve az MNB is határidőre végzett a rendszer működését megalapozó technikai feladatokkal, az AFR-hez csatlakozás és a biztonságos működés nem volt biztosítható valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónál.
Az azonnali fizetésekre történő felkészülés a teljes hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli. Ezzel összefüggésben a jegybank rámutatott, hogy az indokolt fejlesztések költsége jelentősen eltérhet az egyes piaci szereplőknél. Ezt ugyanis számos tényező nagymértékben befolyásolja, így például, hogy mennyi és milyen fejlettségű informatikai hálózatot érint a fejlesztés, mekkora átutalási forgalmat kell lebonyolítani, és az alapszintű azonnali átutalási szolgáltatáson túl milyen további szolgáltatásokat terveznek nyújtani a pénzintézetek. „Az MNB valamennyi pénzforgalmi szolgáltatóval szoros kapcsolatban áll, folyamatosan nyomon követi a felkészültséget és a próbaüzemi követelmények teljesítését, valamint monitorozza a fejlesztésekkel kapcsolatos kockázatokat” – írták. Egyúttal azt is leszögezték, hogy nem lesz további csúszás, és márciusra minden intézménynek készen kell állnia az azonnali fizetési szolgáltatás nyújtására. Ezt biztosítja a féléves kötelező próbaüzem és a piaci szereplők rendszeres beszámolási kötelezettsége is.
Az elmúlt évek során a fejlett elektronikus pénzforgalommal rendelkező országok többségében már bevezették az AFR-t, vagy legalábbis megkezdődött a létrehozását célzó fejlesztési időszak. Az MNB még 2017 elején elsőként hozott döntést arról, hogy a teljes hazai pénzforgalmi szektor számára kötelezővé teszi a rendszerhez való csatlakozást, a hazai pénzügyi infrastruktúra és ezen keresztül a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében.
Az AFR lényege
Az év minden napján 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet majd átutalásokat teljesíteni úgy, hogy az átutalás kezdeményezésénél a kedvezményezett többféleképpen is azonosítható lesz, például a mobiltelefonszám vagy az e-mail-cím megadásával. | VG
