Versenytárs nélkül maradt az állampapír
Nem apadt a magyar háztartások bizalma a hazai tőzsderészvények iránt, az
augusztus azonban nem sikerült jól a számukra – derül ki a Magyar Nemzeti Bank havi értékpapír-statisztikai összesítőjéből. A lakosság hétmilliárd forinttal vett több hazai részvényt, mint amennyit eladott, de a náluk lévő tőzsdei papírok értéke 23 milliárd forinttal, 735 milliárd forint alá csökkent, ami nem is csoda, miután a magyar börze kifejezetten gyenge hónapot zárt: a BUX értéke 2,4 százalékkal esett az év nyolcadik hónapjában. Kevesebbet értek augusztus végén a külföldiek kezében lévő magyar részvények is: az átértékelődések 103 milliárd forint mínuszt mutatnak, ráadásul a tranzakcióik egyenlege is negatív (20 milliárd forint) volt, így összességében az állományuk értéke 5071 milliárd forint alá apadt.
Folytatódott a kiáramlás a befektetési jegyekből, a lakosság 34 milliárd forinttal vont ki többet ebből a kategóriából, mint amennyiért vásárolt. Az időszak végén már csupán 3900 milliárd forintnyi befektetési jeggyel rendelkeztek a magyar háztartások, ilyen alacsony szintre 2017 novembere óta nem volt példa.
Magas maradt a kereslet a magyar állampapírokra, a kedvező piaci helyzetben az Államadósság Kezelő Központ hosszú lejáraton négy új kibocsátást hajtott végre, 308 milliárd forint névértéken. Augusztusban egy hosszú lejáratú állampapír járt le, amelyet 61 milliárd forintért vásárolt vissza a kibocsátó. A lakosság birtokában lévő magyar állampapírok állománya 165 milliárddal emelkedett, ráadásul 2,5 milliárd forinttal nőtt is ezeknek a hitelpapíroknak az árfolyama (és felhalmozott kamata). A számukra kedvező folyamat mögött többek közt az állt, hogy augusztusban általánosan estek a magyar kötvényhozamok, a 10 éves magyar állampapíré például 2,35 százalékról 1,97 százalékra süllyedt. A változatlanul magas lakossági kereslet láttán nem csoda, hogy már – új rekordot jelentő – 7102 forintnyi állampapír volt
augusztus végén a háztartásoknál, a hosszú távú adatsorból pedig az is kiderül: 2016 áprilisa óta ez az összeg a duplájára nőtt. Ellentétben a magyar lakossággal, a külföldi befektetők inkább eladtak az egyre alacsonyabb hozammal forgó állampapírokból (a magas, évi 4,95 százalékos hozamú MÁP Plusz számukra nem elérhető): a nem hazai befektetők állampapírpiaci tranzakcióinak egyenlege mínusz 145 milliárd forint volt augusztusban, a hozamok esése és az ebből következő árfolyamnyereség viszont 219 milliárd forintos felértékelődést hozott. A külföldiek kezében lévő magyar államkötvények értéke ezzel újra 10 ezermilliárd forint fölé ugrott, ilyesmire 2016 decembere óta nem volt példa.
Gyengélkedett a forint a főbb devizákkal szemben, egy euró 327-ről 331 forintra drágult augusztusban. Részben ennek köszönhetően a jórészt külföldi befektetők tulajdonában lévő, devizában denominált államkötvények értéke – forintban elszámolva – 160 milliárddal emelkedett, és összesen 5900 milliárd forint fölé nőtt. Kismértékben a magyar háztartások is vásároltak az euróban jegyezhető hazai állampapírokból, amelyekből a július végi 200 milliárd forint után 206 milliárd forintnyi lett a birtokukban.
A forgalomban lévő összes, hazai kibocsátású értékpapír állománya fél százalékkal 49 438 milliárd forintra emelkedett a július végi szinthez képest. Az értékpapírok 68,8 százaléka volt hitelpapír (62,7 százaléka állampapír), 14,4 százalék a befektetési jegy és 16,8 százalék
a részvény aránya.
Bezárult a lombardkiskapu
Szigorította tegnap az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírok értékesítésének szabályozását. Október 14-től a forgalmazók nem fogadhatnak el fedezetként lakossági állampapírt semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (például lombardhitel folyósításához). Az utóbbi időben elsősorban privát banki ügyfelek profitáltak abból, hogy a fedezetként felajánlott magyar állampapírokért cserébe a MÁP Plusz hozamánál alacsonyabb kamatszint mellett vehettek fel lombardhitelt, amelyet további MÁP Plusz-papírok vételére fordíthattak.
