Az óriásberuházás illeszkedik a Mol hosszú távú stratégiájába

Felkavarta az állóvizet a Mol piacán az a hír, mely szerint a társaság hatalmas olajmezőben vásárolt részesedést Azerbajdzsánban. A Mol részvényeinek árfolyama hétfőn 3,2 százalékot, kedden 1,3 százalékot emelkedett. Az elemzők a tranzakcióval kapcsolatban kiemelték, hogy az új eszközök jelentős szabad cash flow-t és EBITDA-hozzájárulást eredményeznek. Arra is rámutattak, hogy az olajmező – bár teljesen kifejlesztett állapotú – alacsony költségszinttel dolgozik, tehát alacsonyabb árkörnyezetben is nyereségesen tud működni.

Az első külföldi elismerés

A piac mellett az S&P hitelminősítő is kedvezően értékelte a beruházást: kedden stabilról pozitívra javította a Mol hitelminősítéséhez kapcsolódó kilátását a jelenlegi BBB mínusz hosszú lejáratú adósságbesorolás megerősítése mellett. A hitelminősítő szerint az azeri ACG olajmezőben és a BTC kőolajvezetékben való részesedésszerzés az adósságállomány növekedésének ellenére is erősíti az olajcég üzleti profilját. Az S&P azt is kifejtette, hogy a következő 24 hónapban a Mol besorolását is emelheti, ha az üzleti profil és diverzitás tovább erősödik, és a társaság visszaállítja hitelmutatóit.

A független minősítő szerint a Mol napi olaj- és gázkitermelését 15-20 százalékkal emeli meg a tranzakció. A vállalat teljes 2P-készletállománya (amely tartalmazza a bizonyított és a feltételezett készleteket) 360 millió hordóra emelkedhet 2020 végére az akvizíció hatására. A készletek 2018 végén 324 millió hordót tettek ki.

Az S&P azt is pozitívan értékelte, hogy a társaság a rendelkezésre álló likvid eszközökből tudja finanszírozni a vételt, amelyhez 350 millió dollár készpénz és 3,4 milliárd dollár lehívható hitelkeret áll rendelkezésre. „Bár a tranzakció relatíve nagy, csak mérsékelt hatásra számítunk a Mol hitelmutatóiban, a működésből származó operatív eredménynek (FFO) a hitelállományhoz viszonyított aránya az 50-60 százalékos tartományban maradhat a következő két évben, mivel az eszközök továbbra is pozitív szabad működési cash flow-t (FOCF) termelnek majd, még lényegesen alacsonyabb olajárak mellett is” – áll a minősítésben.

A legnagyobbak között a magyar olajvállalat

A Mol a hét elején jelentette be, hogy megvásárolta az amerikai Chevron olajipari vállalat 9,57 százalékos részesedését az Azeri–Csirag–Günesli (ACG) olajmezőben, valamint a mezőhöz tartozó 8,9 százalékos részesedést a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) olajvezetékben. A BTC csővezeték Azerbajdzsánból Grúzián át Törökországba szállítja a kitermelt olajat, ahonnan az már könnyen továbbszállítható és értékesíthető.

A korábbi sajtóhírek még 2 milliárd dolláros vételárról szóltak, a társaság hétfőn azt közölte, hogy a megállapodás értéke 1,57 milliárd dollár. A tranzakció jelentőségét megvilágítja, hogy egyrészt ez az eddigi legnagyobb ismert külföldi befektetés magyar társaság részéről, másrészt az a tény, hogy a Mol az Azerbajdzsán termelésének 70 százalékát biztosító ACG mező harmadik legnagyobb tulajdonosává vált.

A területen, amely a világ legnagyobb tengeri kőolajmezeinek egyike, a kitermelést 1997-ben kezdték meg, a fő beruházó a British Petrol (BP) volt, a társaság ma is operátorként működik a hat tengeri platformon. A teljes termelés 2018-ban napi 584 ezer hordó szintet ért el, az operátor becslése szerint a 2049-ig terjedő licenchosszabbítást követően a kitermelhető földtani vagyon 3 milliárd hordót tesz ki. A kitermelést az Azerbaijan International Operating Company (AIOC) működteti, amelyet 1995-ben hoztak létre akkor még tizenegy partnercéggel. Ma kilenc vállalatnak van részesedése, a BP 30,4 százalékban, a SOCAR 25 százalékban tulajdonos.

Több országban is érdekelt a cég

A Mol csoport kutatás-termelés üzletága 13 országban van jelen, 8 országban végez kitermelést. Magyarországon naponta több mint 41 ezer hordó kőolaj-egyenérték (boe) szénhidrogént termel ki a Mol, Horvátországban ez az érték 32,8 ezer hordó, a harmadik helyen az Egyesült Királyság áll 14 ezer hordóval. Kifejezetten kőolaj-kitermelésben is Magyarország áll az élen napi 13,3 ezer hordóval, amelyet az Egyesült Királyság 12,7 és Horvátország 12,4 ezer hordós kitermelése követett 2018-ban. Irak kurdisztáni régiója és más nemzetközi területek további több mint napi 5 ezer hordós kitermelést adnak a teljes kőolaj-kihozatalhoz.

A kutatás-termelési üzletág a kelet-közép-euró­pai régión kívül jelen van Pakisztánban, Irak kur­disztáni régiójában, Ománban, Angolában, Egyiptomban, a FÁK-országokban és az Északi-tengeren is. A társaság négy kőolaj-finomítót és két petrolkémiai gyárat üzemeltet.

Több lábon áll a hosszú távú stratégia

A változó piaci környezetben a társaság jelentős szerkezetátalakításokat tervez megvalósítani 2030-ig a három éve elfogadott hosszú távú vállalati stratégiában lefektetett elvek szerint. A Mol az alaptevékenységek területén megtartaná piacvezető szerepét Kelet-Közép-Európában, üzemanyagpiaci részesedését 20 százalékról 25-30 százalékra növelné úgy, hogy közben a szektor vállalatainak felső negyedébe kerüljön a cég a fajlagos jövedelmezősége alapján. Szélesítve a termékkínálatot, a cég a nem motorüzemanyag típusú termékek arányát 30 százalék körüli szintről fokozatosan 50 százalék fölé emelné 2030-ig vegyipari és petrolkémiai beruházások megvalósításával.

A kutatás-termelési üzletágban a fő cél továbbra is az, hogy az upstreameszközök még alacsony olajáras környezetben is jövedelmezők legyenek. Ezt szem előtt tartva, a társaság a hordónkénti hét dollár alatti szinten tartaná közvetlen termelési költségeit. A hosszabb távú upstreamvízió fontos része a nyersanyagkészlet pótlása, a folyamatos kitermelés miatt ugyanis évi mintegy 40 millió hordóval csökken a vállalat készletszintje. E célok eléréséhez stratégiai jelentőségű a most bejelentett akvizíció.

A kiskereskedelmi szegmensnek egyre nagyobb szerep juthat a portfólió kiegyensúlyozásában. A fogyasztói szolgáltatások EBITDA-hozzájárulását 30 százalékra növelné 2030-ig a Mol a termékkör és a szolgáltatások folyamatos bővítésével. A fő pillérek mellett új piaci irányokat is megragadnának, fokozatos innovatív beruházásokkal érnék el, hogy 2030-ra a csoportszintű EBITDA tizedét az új üzleti irányok adják.

Az új stratégia részeként a társaság további terjeszkedést és diverzifikációt hajt végre a petrolkémiai portfólióban azzal a céllal, hogy vezető vegyipari vállalattá váljon, ehhez a tiszaújvárosi poliolgyár megépítésével tehet nagy lépést.

Nagyot lendíthet a társaságon az új poliolüzem

Szeptember végén rakták le a vállalat új poliol­üzemének alapkövét Tiszaújvárosban. A mintegy 400 milliárd forintos – 1,2 milliárd eurós – beruházás keretében 2021-ig Európa egyik legnagyobb kapacitású poliolgyárát építi meg a Mol. Az új komplexumban évente 200 ezer tonnát állítanak majd elő a bútorgyártástól az autóiparon át az építőiparig széles körben használt vegyipari alapanyagból. A Mol ezzel a kontinens polioltermelésének bő nyolcadát adhatja néhány éven belül, és a régió vezető petrolkémiai vállalatává válhat hosszabb távon. A tiszaújvárosi Mol Petrolkémia a kitermeléstől a poliolok gyártásáig a teljes értéklánccal rendelkezik majd, a vállalat a projekt révén magasabb hozzáadott értékű és haszonkulcsú termékkel bővül.

Egyre biztosabb pillér a fogyasztói szegmens

A portfólió szélesítésében nagy szerepet szán a Mol a fogyasztói szolgáltatások szegmensének is. A vállalati stratégiában kitűzött célok szerint 2030-ra a csoportszintű EBITDA egyharmadát várják a kiskereskedelmi üzletágtól, amelyet bő évtizeden belül a hagyományos, üzemanyag-kereskedelmi profil helyett fogyasztási cikkeket és mobilitási szolgáltatásokat kínáló üzletággá formálna át a társaság.

A stratégia eredményeként a kiskereskedelmi üzletág a harmadik negyedévben elért 47,4 milliárd forint eredménnyel újabb rekordot állított be, amely a teljes, valamivel több, mint 200 milliárd forintos EBITDA mintegy negyedét teszi ki. Az ebből a tevékenységből származó EBITDA helyi devizában számítva 15, dollárban számolva 10 százalékos növekedést produkált az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az újabb kiugró kiskereskedelmi eredmény a bővülő régiós üzemanyag-kereslet mellett a nem üzemanyagtermékek növekvő árrésének is köszönhető. A kiskereskedelmi tevékenység árrésének már 29 százalékát adja a nem üzemanyagtermékek értékesítése. Utóbbit a Fresh Corner név alatt futó, 2015-ben indított saját kávézólánc felfutása is támogatja. Az ételeket, italokat és más élelmiszereket kínáló egységek száma egy év alatt a harmadával gyarapodott, és év végére megközelíti az ezret.

Hamarosan eredményeket szállíthat az INA is

A hazai olajtársaság 2030-ig szóló stratégiája a horvát leánycéggel és anélkül is megvalósítható víziót vázol fel, az INA-ra a Mol jó, de egyre csökkenő jelentőségű eszközként tekint. A Mol főként az INA finomítói üzletágában lát jelentős kiaknázatlan potenciált, amely eddig ugyan veszteséges volt, ám a közelmúltban nagy átalakításokba kezdett a horvát társaság. Ennek keretében a rijekai finomítóban összpontosítják a vállalat finomítói tevékenységét, az év végéig pedig egy félmilliárd euró beruházási költségű maradékfeldolgozó építéséről is döntés születhet. A sziszeki finomító 2020-tól bitumenüzemként és logisztikai központként működik tovább, de a kenőanyag és a bioetanol gyártását is ide telepítheti a cég. Az átszervezéstől az INA 2023 után évi mintegy 45 milliárd forintnak megfelelő EBITDA-növekedést remél. Az INA 49,1 százalékát birtokló Molnak ezzel együtt is az a fő prioritása, hogy maximalizálja horvát befektetésének értékét, a horvát energetikai cég irányítási jogainak megtartása mellett az érdekeltségében lévő piaci részesedés értékesítése is lehetséges forgatókönyv a Mol hosszabb távú stratégiájában.