Korlátoznák a készpénzes fizetést

A pénzügyi szolgáltatások digi­ta­­lizációja robbanás előtt áll, a technológiai fejlesztések révén gyorsabb, könnyebb, felhasz­nálóbarát megoldásokkal találkozhatnak majd az ügyfelek. Ám a háttérben minden eddiginél komplexebb megoldásokat tesz majd szükségessé a digitalizáció – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A PSD2 szabályozást a főtitkár hibásnak minősítette, mert az adatbázisok megnyitását csak a bankszektor számára írta elő, ám egyéb adatbázisok – közüzemi, telekommunikációs és állami nyilvántartások – nem nyíltak meg. Jelasity Radovan, a bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Csehországban a bankok hozzáférnek az ügyfelek közüzemi szolgáltatói számlafizetési rendszeréhez, így látják az elmaradásokat, Szlovákiában pedig a bankok az ügyfelek adóhatóságnál nyilvántartott jövedelmi adatait is lekérhetik. Magyarországon ehhez képest a babaváró támogatáshoz szükséges, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél digitálisan nyilvántartott adatokat az ügyfélnek nyomtatva kell kikérnie, majd elvinnie a bankokba, ahol újra digitálisan rögzítik.

Más a mérce

Az ügyféligények kiszolgálása nem­csak gyorsaságot, hanem biztonságot is kell hogy jelentsen – emlékeztetett Becsei András, a bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója. Szerinte az azonos szabályozás elve ma Magyarországon nem érvényesül: a jövő évi büdzsében szereplő 226 milliárd forintos tranzakciós illetéket csak a magyarországi bankoknak kell befizetniük ügyfeleik tranzakciói nyomán, ám a digitális nemzetközi vállalkozásoktól, a big tech cégektől senki nem akarja (és nem is tudja) beszedni a magyar ügyfelek által fizetett összegek utáni illetéket.

A bankszövetség 22 pontos digi­talizációs csomagot terjesztett a kormányzati tárgyalópartnerek elé. Becsei András a számításukat idézve arról beszélt, hogy sajáttőke-oldalon 5-6 százalékos nyomást gyakorolnak a bankokra a szabályozói megfelelés okozta digitalizációs költségek. Jelasity Radovan hozzátette, hogy a fizetések gyorsaságában már most, az azonnali fizetés bevezetése előtt Ausztria előtt állunk, s a digitális banki szolgáltatások igénybevétele is jellemzőbb a magyar polgárok körében, mint Ausztriában.

Nyolc pont a készpénz ellen

A bankszövetség digitalizációs mun­ka­csoportja nyolcpontos javaslatcsomagot állított össze a készpénzhasználat háttérbe szorítására. Csányi Péter, a munkacsoport elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatkörnyezet és a már említett extra banki költségek mellett a mentalitással is gond van: az internetes vásárlások 80 százalékban még mindig készpénzben, utánvétellel történnek, és az emberek 70 százaléka ma még akkor is készpénzzel fizet, ha a tárcájában ott a bankkártya, és használhatná is.

A munkacsoport az 1,5 milliós készpénzfizetési felső korlátot 500 ezer forintra szállítaná le a vállalatok egymás közötti ügyleteiben, s ellenőrzését hatékonyabbá tenné. Bizonyos központi nyilvántartáshoz kötött, nagy összegű adásvételeket – gépjármű, ingatlan – a lakossági oldalon is kötelezően digitálissá tenne a javaslat. Az online pénztárgépeket a jövőben kötelezően alkalmassá tennék elektronikus fizetés (bankkártya vagy azonnali fizetés) elfogadására, emellett javasolják, hogy bizonyos árbevétel felett a szolgáltatóknak kötelező legyen az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása.

Drága az ingyenfelvétel

A tranzakciós illeték kivezetése ebben a munkaanyagban is előkerül. A javaslatcsomag a kétszeres ingyenes pénzfelvételt terhelő illeték eltörlését sürgeti annak érdekében, hogy a hazai pénzintézetek kedvező díjú bankszámla-szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Ennek kapcsán Becsei András emlékeztetett, hogy 2011-ben, az illeték bevezetése előtt a banki számlacsomagok rendkívül kedvezők voltak, így az extra terhek kért eltörlésével a bankok versenye szerinte most is hasonló, rendkívül kedvezményes csomagajánlatokhoz vezetne. A hazai bankok most a tranzakciós illeték költségéhez kénytelenek árazni: a havi kétszeres, maximum 150 ezer forintos „ingyenes” készpénzfelvétel tranzakciósilleték-terhe 900 forint. Enélkül az átlagos magyar számlacsomagdíjak Európában a legversenyképesebbek közé tartoznának – miközben a fenti teherrel az MNB vizsgálata szerint a legdrágábbak között vannak.

A bankszövetség számításai szerint a lakossági átutalásokat terhelő tranzakciós illeték kivezetése 10-12, az ingyenes készpénzfelvétel illetékmentesé tétele további 20 milliárd forintos kiesés lenne a költségvetésnek. A munkaanyag az ingyenes készpénzfelvétel összegének havi 50 ezer forintra való leszállítását irányozza elő. A készpénzhasználatot nagyban támogatja a lakosság körében a hungarikumnak számító sárga csekk, amelyet 54 százalékban még mindig készpénzben fizetnek be a polgárok. A törvény nem teszi lehetővé, hogy a sárga csekk más fizetési módokkal szembeni többletköltségeit a szolgáltatók kimutassák, ennek a tilalomnak eltörlését javasolja az anyag.

Bérek – csak elektronikusan

Merészebb ötletnek látszik a bérek kötelező elektronikus kifizetésének előírása – a felmérések szerint a dolgozók 21 százaléka még ma is készpénzben kapja a fizetését. Jó példával járhatna elöl az állam, amelynek szintén csökkennének a költségei, ha az általa biztosított juttatásokat, például a nyugdíjakat csak átutalással indíthatná, és a befizetéseknél is az elektronikus fizetést preferálná.

A kibocsátott bankjegyek 70 százaléka megtakarítási célú, nagy címletekben, 10 és 20 ezer forintos bankjegyekben van. E pénzeknek a rendszerbe való visszatérését a bankszövetség digitális munkacsoportja egyszeri, 10 százalékos adófizetés mellett, a megtakarítási számlákra történő befizetést támogató adóamnesztiával látja megoldhatónak.

Döntően alvó számlák azonosítatlanok

A bankszövetség becslése szerint nagyjából félmillió számlatulajdonos nem tett eleget az azonosítási kötelezettségének október végéig. Kovács Levente szerint kimaradtak a körből a passzív, elhagyott, alvó számlák tulajdonosai – a fennmaradó számlák 80 százaléka ezen számlák köréből kerülhet ki. A másik körbe az alkalmi bankszámlahasználók – néhány tízezer személy – tartoznak, akik évi egy-két alkalommal intéznek csak banki ügyeket. Így nagyjából húszezer olyan, elvben aktívan bankoló ügyfél lehet csak, akik nem reagáltak a megkeresésekre, ők azonban hamarosan szembesülnek a számláik befagyasztásával. A készpénzmentesítési javaslatcsomag összességében 700 milliárdos, a GDP 1,7 százalékát kitevő közvetlen és közvetett hatással számol.