Őszi fordulat az alapoknál

Októberben 19 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok nettó eszközértéke, a portfóliómenedzserek kereken 7200 milliárd forintnyi vagyont kezeltek a hónap végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint. A forint gyengülésén keresztül, a devizaárfolyam-változáson 17 milliárd forintot vesztettek a befektetők, de a hozamok is csak szerényen hoztak a konyhára: a szeptemberi kiemelkedő, 62 milliárd forinttal szemben most mindössze 3,5 milliárd forinttal gyarapították az állományt.

A 19 milliárd forintos többlet alapvetően annak a kedvező fordulatnak az eredménye, hogy május után – a Magyar Állampapír Plusz bevezetése óta először – októberben ismét pozitív volt a tranzakciók eredője. A befektetők 32 milliárd forinttal több megtakarítást helyeztek befektetési jegyekbe, mint amennyit kivontak az eszközosztályból. Ennél nagyobb tőkebeáramlást legutóbb februárban regisztrált a jegybank. A MÁP+ elszívó hatása mellett mintha ismét megjött volna a megtakarítók étvágya a befektetési jegyekre.

A legtöbb új forrás továbbra is a legméretesebb állományú ingatlanalapokba érkezett, a 28 milliárdos többletet ötmilliárdos árfolyamveszteség terhelte, a csekély hozamokkal együtt összességében 26 milliárd forinttal nőtt a vagyonuk. Népszerűek voltak a részvényeket és kötvényeket is tartó vegyes alapok, a kategória értékesítése kilencmilliárd forintos pluszt mutatott a hónap végén. A befektetők vagyonát azonban a gyenge forint és a negatív hozamok is apasztották, úgyhogy végül csupán hárommilliárddal nőtt az itt kezelt összeg. A befektetők ebben a hónapban a részvényeket preferálták a kötvényekkel szemben. A részvényalapok vagyona nyolcmilliárddal gyarapodott, szinte kizárólag friss befizetésekből. A kötvényalapú eszközökből ezzel szemben négymilliárd forint tőke távozott, és az árfolyamveszteség újabb ötmilliárd forinttal apasztotta őket. Mivel még a hozamok is negatív tartományban maradtak, a kategória mérlege tízmilliárd forintos csökkenést mutat. Nettó hatmilliárd forintos állománycsökkenést szenvedtek el a garantált és a származtatott alapok is, mindkét esetben döntően a befektetési jegyek visszaváltásából adódóan.