Az MNB kifejezetten elvárja a bankoktól olyan lakossági számlacsomagok biztosítását, amelyek korlátlan számú átutalást tesznek lehetővé külön tranzakciós díjak megfizetése nélkül az azonnali fizetési rendszer márciusi indulását követően – áll a Magyar Nemzeti Bank honlapján vezető jegybanki szakemberek által jegyzett, csütörtökön megjelent írásban.
Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója és Varga Lóránt, a Pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom fejlesztési főosztály vezetője az elvárás fő indokaként a magyarországi bankok magas díjait jelöli meg, ami akadályozhatja az azonnali fizetési rendszer kedvező hatásainak érvényesülését.
Az MNB elvárása ezért az, hogy a bankkártyáknál már jelenleg is alkalmazott szerkezethez hasonlóan a hazai bankoknál az átutalási tranzakciókat ne terheljék külön díjak. Mindezt alacsony, mindenki számára elérhető számlavezetési díjak mellett kell megtenni, tekintettel a hazai bankok jelenleg is fennálló drága árazására – írták.
Minden banknak nyújtania kell tehát olyan bárki által igénybe vehető lakossági számlacsomagot, amely alacsony számlavezetési díj mellett lehetővé teszi korlátlan számú átutalás indítását.
Ennek megvalósítását az MNB kiemelt prioritással kezeli és minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni fog a cél elérése érdekében – hangsúlyozták a jegybanki szakemberek.
Nemzetközi összehasonlításban a hazai bankok által alkalmazott díjak az adott ország bérszínvonalához viszonyítva (és egyes esetekben abszolút értékben is) még a kapcsolódó illetékterheket levonva is jellemzően magasabbak, mint a többi európai országban. Míg Nyugat-Európában rendkívül elterjedt a csomagárazás, amikor a fogyasztóknak nem kell az egyes átutalások után külön díjat fizetniük, addig Magyarországon az egyes átutalásokat külön díjak terhelik – fejtették ki a szerzők.
Az elektronikus tranzakciók – így az átutalások – változó költsége alacsony, amit megerősít az MNB felmérése is. Az átutalási forgalom bővülése, a tranzakciószámok emelkedése banki oldalon rendkívül alacsony költségemelkedést jelent. Azaz a bank számára nem jelent az számottevő többletköltséget, ha egy ügyfél többször indít átutalást – hangsúlyozták.
A szerzők kitértek arra is: az elektronikus fizetési forgalom bővítése segíti a – tranzakciók 80-85 százalékában még mindig készpénzt használó – pénzforgalom társadalmi költségeinek csökkentését és a rejtett gazdaság visszaszorítását. Ennek érdekében indult el az MNB vezetésével az elmúlt évek legnagyobb hazai fejlesztési projektje, az azonnali fizetés bevezetése.
Az azonnali fizetés technológiai szempontból bármilyen helyzetben alternatívát jelenthet a készpénznek, ugyanakkor a széleskörű használata a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg, ha a készpénzes és kártyás vásárlásokhoz hasonlóan az átutalási tranzakciók is ingyenessé válnak – tették hozzá.
A legtöbb országban a bankok saját maguk felismerték azt, hogy az új fintech szereplőkkel szembeni versenyképesség megőrzése érdekében szükségük van új fejlesztésekre, a bankszektor maga kezdeményezett innovációs projekteket, mint az azonnali fizetés bevezetését.
Magyarországon azonban nem mutatkozott szándék a piaci szereplők részéről az új, innovatív szolgáltatás bevezetésére, a bankok a már hosszú ideje fennálló helyzetet kívánták fenntartani. Ezért kellett az MNB-nek kezdeményeznie az azonnali fizetés bevezetését célzó projektet – fejtették ki a jegybanki szakemberek.
A Magyar Bankszövetség kedden kiadott közleményében azt írta, hogy elkötelezett az azonnali fizetési rendszer sikeréért, amely új pénzforgalmi korszakot hoz a gazdaságba, de ahhoz, hogy az ennek egyik alappillére, a fix-díjas elektronikus számlacsomag fogyasztóbarát lehessen, elengedhetetlennek tartja az elektronikus lakossági ügyletekhez kapcsolódó illeték kivezetését.
„Úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi szinten is innovatív azonnali fizetési rendszert a kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség összefogása viheti sikerre. Ennek keretében az is szükséges, hogy az adózási környezet ne korlátozza a banki csomagárazás megvalósítását, azaz az innováció az adóteher miatt ne versenyhátrányt jelentsen a bankoknak. Ehhez elengedhetetlen a csomagárazást jelenleg a bankok számára indokolatlanul költségessé tevő, elektronikus ügyletekhez kapcsolódó illeték kivezetése” – írták.
