Kevesen újítanak fel lakáshitelből

Látványosan visszaesett az új lakáshitel-szerződéseken belül a felújításra felvett kölcsönök aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a 2019 első tíz hónapjában megkötött lakáshitel-szerződéseknek már mindössze 3,4 százaléka irányult felújításra vagy korszerűsítésre, szemben az egy évvel korábbi 3,8, illetve a 2017 első tíz hónapjában mért 4,1 százalékkal. A felújításra felvett hitelek visszaszorulásáért leginkább a személyi kölcsönök előretörése okolható: egyre több háztartás oldja meg ugyanis az ilyen jellegű beruházásokat az ingatlanfedezet nélkül, gyorsan

– és vállalható áron – hozzáférhető konstrukciók segítségével.

Az MNB adatai szerint ugyanakkor változatlanul a használt lakásoké a meghatározó szerep az újonnan felvett hiteleknél: bár a részesedésük több mint 3 százalékponttal csökkent egy év alatt, még mindig bőven 70 százalék feletti. Ez azt jelenti, hogy a múlt év első tíz hónapjában közel 540 milliárd forintnyi szerződés használt lakóingatlan megvásárlására irányult. Az új lakások részaránya viszont lassan, de folyamatosan emelkedik a lakáshitel-portfólióban, amiben szerepe lehetett a kedvezményes lakásáfa nyomán megnövekedett kínálatnak is. A jegybank adatai szerint a tavaly október végéig megkötött szerződéseknek már több mint egytizedét új lakás vásárlása miatt kötötték, szemben az egy évvel korábbi 7,9-del. Eközben az építésre, bővítésre fordított hitelek részesedése 9,5-ről 11,6 százalékra emelkedett az új portfólióban, aminek nyomán az új ingatlanokra fordított kölcsönök aránya az első tíz hónapban összességében már meghaladta a 22 százalékot.

Az új ingatlanok fokozatos térnyerése mellett folytatódott tavaly a szerződésekben szereplő kamatperiódusok hosszának növekedése is a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Az első tíz hónapban megkötött szerződéseknél már csak 3,3 százalékot ért el a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú lakáshitelek aránya, miközben 2018 hasonló időszakában még meghaladta a 17 százalékot a részesedésük. Csökkent az éven túli, de legfeljebb ötéves kamatfixálású hitelek részesedése is az új szerződéseknél: a 2018 első tíz hónapjában mért 43 százalék után tavaly október végéig már csak 26,2 százalékot tett ki. Az öt és tíz év közötti – a legtöbb esetben tízéves – kamatperiódusú hitelek súlya viszont 32,9-ről 60,1 százalékra ugrott, de látványosan – 6,9-ről 10,4 százalékra – nőtt a tíz éven túl fix kamatozású hitelek aránya is. Mindez azt jelenti, hogy az öt évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitel-szerződések aránya tavaly már stabilan 70 százalék fölé kúszott.

Annak ellenére pedig, hogy a babaváró támogatás és a Magyar Állampapír Plusz megjelenése érezhető megtorpanást hozott a piacon, idén újabb, sokéves csúcsra lehet számítani a lakáshitel-szerződéseknél, amelyek értéke október végéig már megközelítette a 760 milliárd forintot.