Innovációs hullámvölgyben a SoftBank

Pocsék gyorsjelentést ilyen ünnepi hangulatban még nem fogadtak részvényesek, mint a SoftBank csoportnál. A japán távközlési és befektetési óriás kedden kapta az örömhírt, hogy elhárultak a jogi akadályok az amerikai T-Mobile US és a Sprint mobilszolgáltató egyesülése elől, ami 74 százalékkal a mennyekbe repítette az utóbbi árfolyamát. A Sprintben 84 százalékban tulajdonos SoftBank részesedésének értéke ezzel 17-ről 29 milliárd dollárra ugrott. Igaz, volt honnan visszajönni, hiszen a fúziós tervet a versenytársak és számos szövetségi állam részéről ért támadások miatt az utóbbi fél évben megfeleződött a Spint árfolyama. A japán anyacég kurzusa tegnap 12 százalékos ralival ünnepelt a tokiói börzén.

Nehezen becsülhető meg, hogy a Sprint és a T-Mobile fúziója ügyében született kedvező bírósági ítélet nélkül hol járna a kurzus, ugyanis az üzleti év decemberrel zárult harmadik negyedéről tegnap aggasztó számok jöttek ki. A SoftBank egyéb befektetései közül több besült, 99 százaléknyit leradírozva a cég üzemi eredményéből: az egy évvel korábbi 3,98 milliárd dollárról 23,6 millióra váltott, messze elmaradva a 3,1 milliárd dollárban bízó elemzői konszenzustól. A drasztikus zuhanás mögött a Softbank által menedzselt Vision Fundon elszenvedett 2,05 milliárd dolláros üzemi veszteség áll. A főként szaúdi és abu-dzabi forrásokból feltöltött, százmilliárd dollárnyi befektetést kezelő alapot kifejezetten a feltörekvő technológiai társaságok felkarolására hívták életre, portfóliójában 88 cég szerepel. Ezekben összesen 74,6 milliárd dollárért szereztek részesedést, amelyet december végén 79,8 milliárd dollár értéken tartottak nyilván a könyveikben. Az alap az e-kereskedelem, a mesterséges intelligencia, az önvezető autózás és fuvarmegosztás, a fintech és egészségügyi szolgáltatások terén különösen aktív, az Uberben, a Grabben, a Didi Chuxingban és a Slackben, valamint a WeWorkben is tulajdonos.

Épp a közösségiiroda-hasznosító WeWork anyacége, a We Com­pa­ny tavaly lefújt tőzsdei bevezeté­se (IPO) hívta fel a figyelmet a Ma­szajosi Szan SoftBank alapító-vezérigazgató által követett üzleti modell sérülékeny pontjaira. A tavalyi év legnagyobb bukásától a We Companyt a benne 31 százalékkal részvényes SoftBank mentette meg, miután kiderült, hogy annak 47 milliárd dolláros becsült piaci értéke köszönőviszonyban sincs a valósággal. A 12 milliárd dolláros értéket még talán elfogadta volna a piac, de Adam Neumann alapító-vezérigazgató felelőtlen vállalatvezetési módszerére és a cég pénzégetéssel járó fenntarthatatlan terjeszkedési tempójára már nemet mondott. Neumannt leváltotta a SoftBank, majd egymilliárd dollárt tolt a WeWorkbe, és magához ragadta az irányítást. A Vison Fund portfóliójából eddig csupán öt céget vezettek be a tőzsdére, három közülük kibocsátási szintje alatt keresi a helyét, a Hongkongban debütált ZhongAn online biztosító árfolyama például 60 százalékkal gyengült az IPO óta.

Kedden újabb csapás érte a japánokat. A márka nélküli kozmetikumok és élelmiszerek direkt online értékesítését végző amerikai Brandless három év után bedobta a törülközőt. Az alap emiatt 240 millió dollárját sirathatja, ennyivel szállt be a 3 dolláros egységáron kínált márkátlan, de minőségi termékeket forgalmazó Brandlessbe. A célközönség, a millenniumi nemzedék körében népszerű volt a cég, de a konkurenciaharcot nem bírta. A Vision Fund egyik nagy reménysége, a csiptervező Arm is veszteségessé vált, a szobafoglalással foglalkozó indiai Oyo és a felhőszolgáltatásokban érdekelt CloudMinds pedig leépítéseket jelentett be – ahogy maga a SoftBank is. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Paul Singer aktivista befektető Elliot Managementje „megtalálta” a SoftBank Groupot, s 3 milliárd dollárért bevásárolt a részvényeiből. A fedezeti alap nyitásként rögtön egy 20 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási program elindítását követeli a menedzsmenttől.