Tesla: padlógáz, majd hátraarc

Elon Musk, a Tesla tulajdonosa 2018 augusztusában még 420 dolláros árfolyamon készült kivezetni a Tesla-részvényeket a tőzsdéről. A tranzakció végül nem történt meg, de az árfolyamnak érezhetően nem tett jót a vállalat első számú vezetőjének és egyben tulajdonosának optimizmusra nem sok okot adó bejelentése. A tavaly júniusi részvényenkénti 200 dollár alatti lokális mélypontról idén februárra közel ötszöröződött a részvényár (február 4-én napon belül kiszúrt 960 dollár fölé). Az autógyártó részvényei két nap alatt 36,35 százalékkal raliztak, és ezzel 112 százalékos idei emelkedést értek el a február 4-i zárásban.

A Tesla célárával kapcsolatos várakozások jelentősen szóródnak. Tavaly volt ugyanis az első olyan negyedév, amikor profitot termelt a vállalat. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az árfolyam robbanásában mekkora szerepük lehetett a fundamentumoknak. A vállalat terveiben 2020-ra félmillió gépjármű értékesítése szerepel, ami nem tűnik irreálisnak a tavalyi 367 500 eladott autót követően. 2019-ben átadta kínai gyárát, és Európában éppen az autógyártás fellegvárának számító Németországban is folyamatban van az újabb összeszerelő üzem megépítése. A fogyasztói környezettudatosság gyors térhódítását is jó időérzékkel és futurisztikus sztorival lovagolta meg az egyébként nagy álmodozónak tekintett cégvezető.

A februári árrobbanást már kevésbé a fundamentumok, inkább a részvényárfolyam esésére játszó short pozíciók zárása okozta. A Michael Lewis Big short könyvéből is jól ismert, 2008-as amerikai jelzálogpiaci válságot követő tőkepiaci összeomlást sikeresen kihasználó Steve Eisman is feladta az árfolyam esésére játszó pozícióit, így a Tesla árfolyama – már-már tankönyvszerűen – közel 30 százalékkal szakadt egy nap alatt.

Bár hosszú távon ígéretesek a cég kilátásai, rövid vagy középtávon ehhez hasonló árfolyammozgásokra kell felkészülniük a befektetőknek.