Amerika veszítheti a legtöbbet a nagyok olajháborújában
Korrigált tegnap a nyersolaj az árupiacokon, az amerikai WTI típust 8-9 százalékkal magasabb szinten jegyezték, mint hétfőn, ám a 33-34 dollárra felkapaszkodó hordónkénti ár még mindig drámaian alacsony a palaolaj-termelők szemszögéből. Az orosz–szaúdi ellentétek nyomán kirobbant olajárháború első számú áldozatai így az amerikai termelők lehetnek, hiszen a jelenlegi olajár nem fedezi a kiadásaikat. A világ vezető olajtermelője, a Saudi Aramco 2,8 dolláros hordónkénti átlagáron termel, míg az üledékes kőzet kibányászása és a benne lévő szerves anyagok szintetikus kőolajjá alakítása 40 dolláros árszint alatt csak keveseknek éri meg. A szegmens szereplői közül többen bedobhatják a törölközőt, ha tartósan 30 dollár körül marad a nyersolaj ára. A Diamondback Energy és a Parsley Energy máris bejelentette a fúrási tevékenység csökkentését és költségei lefaragását (kényszerű elbocsátásokkal), mások, az Apache és az Occidental, még kitartanak. Ezzel veszélybe kerülhet az Egyesült Államok vezető szerepe az olajpiacon, a most még napi 13 millió hordós termelés 70 százaléka ugyanis palamezőkről érkezik, a Mizuho Americas az év végére napi 2-3 millió hordós csökkenést vár. Hosszú távon az alacsony olajár csődhullámot is előidézhet, hiszen már az OPEC és szövetségesei közti alku felrúgása előtt is szerény jövedelmezőséggel működtek a palaolaj-termelők, és ehhez nagy adósságállomány is párosult. A keddi tőzsdepánikban is főleg az eladósodott cégeket büntették, 50 százalék felett estek az Apache és az Occidental részvényei. A befektetők attól tartanak, hogy sem a pozitív cash flow termelés, sem az osztalékfizető képesség nem tartható fenn, ha a jövőben elmaradnak beruházások és a mezőfejlesztések.
A jelek szerint hiába okoz napi félmilliárd dolláros bevételkiesést a jegyzésárak szakadása – így kalkulált a Reuters –, az oroszok és számos arab olajnagyhatalom (Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek) kellő költségvetési tartalékkal rendelkeznek. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter pedig nemrég azt nyilatkozta, országuk hat-tíz évet is kibír 25-30 dolláros olajár mellett (noha a kitermelési költségeik átlagosan 50 dollárnál húzódnak).
A Bloomberg arról is beszámolt, hogy a palacégek nemcsak a befektetőiknek okoznak csalódást a mérsékelt megtérülési rátával, de a finanszírozó bankok is kezdhetnek aggódni, pedig már tavaly is egymilliárd dollár hitel leírására kényszerültek. A texasi–új-mexikói palamezők kibocsátása napi ötmillió hordó (több mint Iraké), és a hírportálnak máris azon kesergett a houstoni Pickering Energy Partners alapító-igazgatója, Dan Pickering, hogy túlságosan előreszaladtak a termelőberuházásokkal. Az amerikai palamezőkön dolgozó száz üzemeltető közül mindössze öt – köztük az ExxonMobil, az Occidental és a Chevron – viseli el a földbe döngölt olajárakat, de náluk is vészesen közel, 31 dollárnál van a nullszaldó.
Pillanatnyi korrekció a börzéken
A vártnak megfelelően pozitív korrekcióval indult a nap a világ vezető tőzsdéin, ám az optimizmus elillant a kereskedés előrehaladtával. A DAX index 3,5 százalékos pluszban nyitott, késő délutánra viszont újra a negatív tartományban tartózkodott a frankfurti mutató. Négy százalék felett gyengült a Bayer és az E.ON, és csaknem ennyit esett a Deutsche Telekom és a BASF. Nem volt megállás a lejtmenetben az olasz tőzsdén, a milánói index 3 százalékkal süllyedt, az esést 7 százalékkal az Atlantia Holding vezette, és 6 százalék felett gyengült az olasz postaszolgáltató is. A tengerentúlon is csak arra volt alkalmas az első óra pozitív hangulata, hogy minél magasabb árfolyamokon nyithassanak újabb shortokat a befektetők, a Dow mindössze másfél óra leforgása alatt újra mínuszba fordult. | vg
