Erős évkezdés a hitelpiacon

Csaknem 190 milliárd forintnyi új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek januárban – a folyószámlahiteleket nem számítva – a háztartások, ami impozáns mértékű, 65,2 százalékos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A lakáshiteleknél 77,7 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált a jegybanki statisztika, ami erős, 23,1 százalékos növekedés a 2018. januári összeghez viszonyítva. A fogyasztási hiteleknél több mint kétszeresére nőtt az új szerződések mennyisége, megközelítve a 110 milliárd forintot. Ebben persze kulcsszerepet játszott a fogyasztási kölcsönökhöz sorolt babaváró hitel is: csak ennél a terméknél közel 50 milliárd forintnyi új szerződést regisztráltak januárban. A fogyasztási hiteleknél azonban a babaváró konstrukció hatását kiszűrve sincs ok panaszra, hiszen éves alapon így is csaknem 19 százalékos volt a bővülés.

Az MNB adataiból viszont az is tisztán látszik, hogy a lakossági hitelpiac jelenleg három húzótermékre épül: az egyik az új kihelyezéseket rendre tízmilliárdokkal támogató babaváró konstrukció, a másik a lakáscélú hitel, a harmadik pedig a személyi kölcsön. A utóbbinál csak januárban kis híján 42 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a lakossági ügyfelek, majdnem egyötödével többet az egy évvel korábbinál. Mindezek eredményeként – ha csak a lakáscélú és fogyasztási hitelek folyószámlahitelek nélküli, új szerződéseit nézzük – e három terméktípus több mint 90 százalékkal részesedett januárban a piaci tortából.

Ami az egyéb fogyasztásihitel-konstrukciókat illeti, azoknál nem történt drámai változás januárban az elmúlt hónapokban megszokott tendenciákhoz képest. A folyószámlahitelek új szerződéseinek értéke tovább csökkent – igaz, ezen belül a kamatozó hitelkártya-követeléseké minimális mértékben emelkedett. Figyelemre méltó viszont, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél majdnem másfélszeresére ugrott az új szerződések mennyisége, ám ez is csak 6,2 milliárd forint volt.

Az élénk hitelpiaci kereslet nyomán szépen nő a lakossági hitelek állománya is: január végén már megközelítette a 7160 milliárd forintot, ami amellett, hogy bő 16 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, megközelíti a hétéves csúcsot is. A lakáshitelek állományánál 9 százalékos éves növekedést mért az MNB, a fogyasztási hiteleknél pedig – szintén jelentős részben a babaváró konstrukció miatt – 28,4 százalékkal, háromezer- milliárd forint fölé kúszott a kimutatott mennyiség. A babaváró hitelek állománya egyébként már az 500 milliárd forintot is meghaladta január végén.

MNB: nincs jele túlfűtöttségnek

A háztartások hitelállománya a negyedik negyedévben közel 300 milliárd forinttal bővült, így az állomány éves növekedése elérte a 17 százalékot – állapította meg Hitelezési folyamatok című kiadványában a jegybank. A dinamikus bővülésben – tették hozzá – jelentős szerepet játszott a júliusban elindított babaváró támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvétel, bár enélkül is 9 százalékot tett volna ki a hitelállomány bővülése. Az újonnan kihelyezett hitelek éves értéke tavaly több mint 50 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, ezzel nominálisan elérve a 2300 milliárd forintos történelmi csúcsot. Az MNB – áll a kiadvány összefoglalójában – a hitelbővülés mértékét nem tekinti túlfűtöttnek, és szerkezetében sem azonosít kockázatokat, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét. A babaváró hitelek kiáramlásának jelentős mértéke ugyanakkor indokolttá teszi a hitelpiaci kockázatok alakulásának folyamatos monitoringját.