Globális pánik a koronavírus miatt

A Kínából indult koronavírus az elmúlt két hétben szinte az egész világon elterjedt, aminek az egészségügyi kockázatok mellett súlyos következményei lehetnek mind az európai országok gazdaságában, mind a világgazdaságban.

A globális krízist okozó koronavírus gyors terjedése – a nagyvállalatok jellemzően nagy arányú kínai kitettsége miatt – a tőkepiacokra is negatív hatást gyakorolt. Erről tanúskodik az S&P 500 index, amely 13 százalékos csökkenésével a tavaly októberi szintjére esett vissza, és a volatilitási index is, amely mindössze két hét alatt 141 százalékot emelkedett.

A krízis legnagyobb mértékben a légitársaságok, a kaszinók és a luxushajók bevételeit csökkentette. Ezzel szemben a gyógyszeripar – azon belül is kifejezetten a vírussal foglalkozó biotechnológiai cégek – iránt megnőtt a kereslet a spekulatív stratégiát folytató befektetők körében. A legnagyobb kereslet a Moderna, a VIR és az Inovio nevű vállalatok iránt mutatkozott: mindhárom cég a koronavírus ellenszerén dolgozik. Míg a Moderna árfolyama „csupán” 61 százalékkal került feljebb, addig a VIR 181 százalékos, az Inovio pedig 366 százalékos növekedést mutatott az elmúlt két hétben.

A vírus okozta rövid távú károk a globális gazdaságra nézve egyértelműek, a hosszú távú fundamentális értékvesztést azonban már nehezebb előre jelezni. A vírus szinte az összes multinacionális vállalat eredményére hatással lehet, hiszen azokat a termelővállalatokat is érinti, amelyeknek ugyan nincs közvetlen kitettségük Kínában, viszont az ellátási láncon keresztül kapcsolatban állnak a vírus érintette térségekkel.

A kérdés az, mekkora a vírus hosszú távú hatása. A korábbi válságok, például a 9/11-es terrortámadás során megfigyelhető volt a fogyasztás visszaesése, viszont a pszichológiai sokk után a vásárlóerő helyreállt, és a rövid távú bevételkiesés kompenzálódott. Ha tehát a koronavírus globális szinten rövid időn belül enyhülést mutat, a gazdasági eredmények is helyre fognak állni.