Kíméletlen eladási hullám a tőzsdéken
Sárosi Viktor | A 2008-as pénzügyi válságra emlékeztető pánik söpört végig a világ tőzsdéin tegnap. Az amerikai börzén kényszerpihenővel indult a kereskedés.
Újabb kockázat jelent meg tegnapra virradóra a globális tőkepiacokon a koronavírus-pánik mellé, a nyersolaj piaca gyakorlatilag összeomlott, magával rántva a világ tőzsdéit, amelyekre már egyébként is napok óta teherként nehezedett a járvány miatt globálisan eluralkodó félelem. Az amerikai börze 7 százalékot meghaladó mínuszban nyitott, ekkora eladási sokkra több mint tíz éve nem volt példa, a szabályok szerint 15 perc kényszerszünet után folytatódhatott a kereskedés. A nem kívánt pihenő után kissé enyhült a pánik, a vezető tech papírok egyaránt 5 százalék körüli mínuszba kerültek. Ekkora esés már a 2008-as pénzügyi válság szemüvegén keresztül is figyelemre méltó, bár azokban a vérzivataros időkben volt példa napi 9 százalékos óriásveszteségekre is. A magyar tőzsdezárás utáni órákra némileg enyhült az elképesztő eladói nyomás a tengerentúlon, de még ekkor is 4-5 százalékos mínuszban álltak a vezető tőzsdemutatók. A magyar és a főbb európai tőzsdeindexek évek óta nem látott esést szenvedtek el, a BUX 7 százalékot meghaladó mínuszban zárt, az index több mint 3000 pontot szakadt. Kegyetlenül elbántak a befektetők a Mol-papírokkal, a részvényekkel 2000 forint alatti szinten is kereskedtek, de az európai szektortársak is nagyon megszenvedték az olajpiac hét végi eseményeit. A magyar olajpapír végül 11,8 százalékkal esett. A DAX nyitás előtt közel 10 százalékos mínusszal sokkolta a befektetőket, a koronavírus miatti aggodalom érezhetően egyre súlyosabb, a járvány elhúzódhat, aminek a gazdasági hatásai jelentősek lehetnek, sőt elkerülhetetlennek tűnnek. A WTI típusú nyersolaj jegyzése tegnap estére némileg talpra állt, de a nap eleji 25 százalékot meghaladó veszteségeket csupán 17-18 százalékos mínuszra sikerült korrigálni (az olajpiaci összeomlásról és a Mol kitettségéről szól az alsó cikkünk). A magyar tőzsdén egyik részvény sem tudott mentesülni az elképesztő eladási hullám alól, 18 milliárd forintos forgalom mellett 8,4 százalékos mínusz sújtotta az OTP részvényét, a Richter és a Telekom azonban megúszta 3,8 és 2,2 százalékos zakóval. Az európai olajcégek közül csak a lengyel PKN volt irigylésre méltó helyzetben, csupán 0,9 százalékos volt az esése annak betudhatóan, hogy a tevékenységi körében nincs kitermelés, csak finomítás és kiskereskedelmi értékesítés. A nagy olajvállalatok papírjai alól azonban kíméletlenül kirúgták a támaszokat, az OMV 14, a Total 15 százalékos esést szenvedett el, az ENI és a BP pedig elvesztette tőzsdei értéke több mint egyötödét.
Európában tombolt a medve, a német index 7,5 százalékkal esett, de valósággal összecsuklott a koronavírus-járványban a más európai országoknál érintettebb és elesettebb Olaszország részvénypiaca, az FTSE MIB index 11 százalékkal sínylette meg a világpánik elharapózását. Meglepetésre már az atombiztos menekülőeszköz, az arany árfolyama is csökkent, igaz, csupán néhány tized százalékkal. A problémák a részvénypiacok mellett a kötvénypiacokon is megmutatkoztak, a tízéves amerikai állampapírok hozama 0,4–0,5 százalék közé olvadt, a németé pedig mínusz 0,8–0,9 közé süllyedt azok után, hogy a kockázatos eszközökből pánikszerűen távozó tőke ezekben az instrumentumokban keresett biztonságos menedéket, s ezzel csúcsra repítette ezeknek az állampapíroknak az árfolyamát. A tőkepiaci félelmeket mutató VIX index 25 százalékkal 45 pont közelébe ugrott.
