Négyszázalékosnál is magasabb maradhatott a hazai infláció
Szerdán teszi közzé a márciusi inflációs adatokat a KSH. Ez lehet a legelső hazai makrogazdasági adat, amely a koronavírus hatásairól szolgál majd információval. Az OTP elemzői szerint az infláció 4 százalék felett maradhatott márciusban, elsősorban – a megugró kereslet miatt – az élelmiszerek és a háztartási vegyi áruk drágulhattak nagyobb mértékben. Ugyanakkor az adattal kapcsolatos bizonytalanság óriási.
„Mivel az inflációs adat gyűjtési időszaka a hónap 20. napjáig tart, ezért úgy gondoljuk, hogy a szolgáltatások esetében még nem láthatunk árcsökkenést. Kérdés azonban, hogy az olyan szolgáltatások körében, amelyekre a keresletnek várhatóan a 80-90 százaléka eltűnik rövid távon (ilyen például a turizmus), hogyan történik majd az áradatok gyűjtése. Az inflációs adat a forint árfolyama szempontjából is fontos lesz. Egy a várakozásoknál magasabb fogyasztói árindex ismét nyomás alá helyezheti a forint árfolyamát, míg a jelentősebb mértékben csökkenő infláció növelné a jegybank manőverezési lehetőségeit az új monetáris eszközök használatát illetően” – mondta Eppich Győző, a bank elemzője.
Közzéteszi a héten a legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét az Európai Központi Bank és a Fed is, értékes információk érkezhetnek arról, hogy a két jegybank hogyan vélekedik a járvány lefutásáról és gazdasági következményeiről. A februári német ipari termelési és ipari megrendelési adatok pedig azt mutathatják meg, hogy a kínai kereslet visszaesése milyen mértékben hathatott a német iparra. Pénteken amerikai inflációs adat is érkezik.
A jelek szerint a korlátozó intézkedések hasonló méretű visszaesést okozhatnak Európában, mint Kínában, legalábbis erre utalnak az elmúlt két hétre vonatkozó bizalmi, valamint beszerzésimenedzser-indexek. Fontos kérdés, hogy meddig és milyen mértékben kell a karanténokat fenntartani, és az is, hogy ez idő alatt milyen mértékű lesz a vállalati csődráták, valamint a munkanélküliségi ráta emelkedése. A héten érkező adatok közül azok lesznek fontosak, amelyek előretekintők, és minél inkább a mostani, azaz már a járvány hatásait is magukban foglaló (márciusi) időszakot tükrözik vissza. Ezért a mai, euróövezeti Sentix bizalmi indexre, a csütörtöki michigani (USA) fogyasztói bizalmi indexre érdemes figyelni – vélekedett Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.
A koronavírus okozta gazdasági válság miatt minden ország tömeges cégbedőlésekkel és a munkanélküliség drasztikus megemelkedésének kockázatával néz szembe, ezért sok országban hatalmas, a GDP 5-10 százalékát is elérő gazdasági csomag bejelentésére került sor. Miközben a jelentős fiskális vagy monetáris tartalékokkal rendelkező országokban a finanszírozási korlátok kevésbé érvényesülnek, a kisebb, kevésbé fejlett gazdaságokban a gazdaságpolitika egyensúlyozni kénytelen a gazdaságstabilizálási erőfeszítések és a finanszírozási korlátok között.
