Helyrebillenhet az egyensúly az olajpiacon
Júniustól önként, kvótáján felül napi plusz egymillió hordóval csökkenti olajtermelését Szaúd-Arábia, hogy ezzel is hozzájáruljon a részben általa kiváltott olajpiaci összeomlás utáni romeltakarításhoz, az árak stabilizálásához. A vágást a szaúdi uralkodó, Szalmán király és Donald Trump múlt pénteki telefonos egyeztetését követően, hétfőn jelentették be. Sajtóhírek szerint az amerikai elnök nyomást gyakorolt arab tárgyalópartnerére azzal, hogy meglebegtette két amerikai rakétavédelmi egység kivonását Szaúd-Arábiából, erősen csökkentve ezzel az Irán elleni védelmi képességet. Bár ezt cáfolták, a lényeg, hogy a március eleje óta az Egyesült Államok, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország között zajló kitermelési verseny ezzel véget ért.
Az OPEC és Oroszország a múlt hónapban a rendkívüli helyzetre, a globális kereslet 30 százalékos zuhanására tekintettel rekordszámba menő, 9,7 millió hordós napi termeléscsökkentést vállalt májusra és júniusra. Az oroszok a rájuk eső 2,5 millió hordót már teljesítették, ahogy a szaúdiak is gyorsan visszavettek a márciusi 12,5 millió hordós napi felhozatalból: az olajipari minisztérium adatai szerint az áprilisihoz képest júniusban napi 4,8 millió hordóval kisebb, 7,5 milliós kapacitással működnek. Ilyen mértékű visszafogásra két évtizede nem volt példa. A szaúdiakhoz időközben csatlakozott Kuvait és az emírségek: kvótájukon felül napi 80 ezer, illetve 100 ezer hordós júniusi csökkentést vállaltak. A szaúdi olajminiszter, Abdulaziz herceg szerint a vágásnak köszönhetően kiszívják az árfolyamot negatívan befolyásoló olajfelesleget a piacról, helyreállhat a kereslet-kínálat egyensúlya, amelyet az újrainduló gazdaságok és Kína növekvő igényének megfelelően alakítanak majd a szereplők.
Elemzők szerint az olajpiac urai attól, hogy közös érdekeik mentén együttműködnek, még nem omlanak egymás karjaiba, viszályuk azonban azt világosan megmutatta, hogy az erőfitogtatás, a rivális kivéreztetése öngyilkos taktika, az ilyenből senki sem jöhet ki győztesként. Ha mégis, akkor az olcsón termelő szaúdiak jártak a legkevésbé rosszul, mivel az őket régóta zavaró amerikai palaolaj-forradalom tüzét – egy időre – takarékra tudták állítani. Christyan Malek, a JPMorgan igazgatója szerint a szaúdiak egy-másfél éves időtávon tudják az amerikaiak rovására növelni világpiaci részesedésüket. Ám olyan szinten vannak együttműködésre utalva, ami más szereplőknél nem jellemző. A királyság számára most létkérdés, hogy megcsappant költségvetési bevételeit felpumpálja, s ez az olajszektor nélkül nem megy. Ennek jegyében hétfőn Rijád bejelentette, hogy a forgalmi adót a triplájára növeli, és nem támogatja tovább a közfoglalkoztatottak lakhatását.
A termeléscsökkentési rekord vélhetően kiszívja az olajfelesleget a piacról
Busás osztalék az Aramcótól
A Saudi Aramco profitja a negyedével, 16,6 milliárd dollárra zuhant az első negyedévben az olajpiaci összeomlás hatására. Az elemzői konszenzus 17,8 milliárdról szólt. A világ vezető olajtársasága katonásan fizet: 18,75 milliárd dollár osztalékkal örvendezteti meg részvényeseit, a pénz több mint 90 százaléka a szaúdi államkasszában landol. Ekkora összeget még soha egy cég sem fizetett ki negyedéves osztalékként. A társaság megerősítette az idei üzleti évre előírt 75 milliárd dolláros osztaléktervét, a rijádi tőzsdére ősszel bevezetett cég árfolyama 1,3 százalékos erősödéssel reagált a hírre. Az Aramco készpénzállománya 22,4 milliárd dollár, ez a versenytársakéhoz képest tekintélyes, válságálló tartalék.
