Hidegháborús hangulat jöhet a piacokon

Látszólagos nyugalom jellemezte tegnap a piacokat, ez azonban inkább annak volt köszönhető, hogy több ázsiai ország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok értékpapírpiacai is zárva tartottak. A dollár erősödése és a szokásos kereskedési volumen 40 százalékán üzemelő határidős amerikai és brit kötvényárfolyamok is jelezték, hogy a kiújult kínai–amerikai feszültség miatt a háttérben már megkezdődtek a portfólióátrendezések. Az MSCI Hong Kong Index pénteken a tüntetések hírére 6,8 százalékot esett, és zuhanását tegnap is csak a bejelentett újabb kínai élénkítő intézkedések tudták megállítani. A hongkongi dollár hathetes mélypontján kereskedik az amerikai dollárral szemben, és a jüan is közelít tavalyi mélypontjához. Az Alibaba és a Baidu internetes óriáscég árfolyama azzal együtt zuhant tovább, hogy az Alibaba pénteki gyorsjelentése erre kevés indokot adott. A nemzetközi piaci hatások a mai amerikai nyitás után élesedhetnek, de a WTI olajtípus már tegnap reggel 33,4 dollárig süllyedt, a feltörekvő devizák pedig gyengülni kezdtek.

Az amerikai–kínai feszültség az elmúlt napokban számos fronton kiéleződött, a kezdeti vádak, amelyek szerint Kína nem járt el megfelelően a járvány megfékezésében, és nem teljesíti a kereskedelmi megállapodást, eltörpülnek a folytatáshoz képest. A hírek szerint az Egyesült Államok szankciókat vethet ki Kínára, ha elfogadják a hongkongi nemzetbiztonsági törvényre múlt héten benyújtott javaslatot. Kína azzal fenyegetett, hogy több amerikai nagyvállalat, így az Apple, a Boeing és a Cisco is felkerülhet a nem megbízható vállalatok listájára. A hét végén az amerikai fél 24 kínai vállalattal és egyetemmel bővítette tiltólistáját, korlátozva az amerikai technológiához való hozzáférésüket.

Múlt szerdán az Egyesült Államok szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek alapján kitilthatják a külföldi állami tulajdonú és nem amerikai standardok szerint jelentő társaságokat az amerikai részvénypiacokról, az ügy most a képviselőház elé kerül. A kínai külügyminiszter a hét végén már arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy kapcsolatuk egy új hidegháború irányába sodródik. Folyamatosan erősödik a feszültség a Dél-kínai-tengeren is. A terület nemcsak olaj- és gázlelőhelyei miatt fontos, de a világkereskedelem mintegy 40 százaléka is ezen keresztül zajlik.

A felsorolt hírek az elemzők szerint más időszakban már többnapos fejlett piaci részvényeladási hullámot indítottak volna el, de a járványhelyzet relatív javulása és a jegybanki stimulusok erős hatása egyelőre egyensúlyban tartja az eladói-vételi erőket. Shane Oliver, az AMP Capital Investors stratégája ugyanakkor úgy látja, hogy az amerikai–kínai szóháború nagy veszélyt jelent a piacok normalizálódására.

Nem mindenki értékeli negatívan a helyzetet. A The Wall Street Journal hongkongi munkatársa, Jacky Wong arról ír, hogy az Egyesült Államokban és Hongkongban jegyzett ázsiai vállalatok már konkrét lépéseket tesznek Sanghaj és Sencsen tőzsdéi felé. A Semiconductor Ma­nu­facturing International tizenöt évi tagság után, tavaly júniusban hagyta el a New York-i tőzsdét. Kína vezető csipgyártójának árfolyama a hónap elején 11 százalékot ugrott arra a hírre, hogy Sanghajban kereshet tőzsdetagságot, és több milliárd dolláros tőkét vonna be az olcsóbb és számára nagyobb likviditást nyújtó helyi börzén. Wong szerint a példát többen követhetik.