Az idei pontos mértékét lehetetlen megjósolni, a koronavírus-járványtól függ – mondta a Világgazdaságnak Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára. Rávilágított, hogy ezt a helyzetet az eddigi közgazdasági modellekkel nagyon nehéz kezelni. A pénzügyi kormányzatnak azonban szüksége van arra, hogy a korábbinál pontosabb képet tudjon alkotni a gazdasági teljesítményről, hiszen a hagyományos statisztikai adatgyűjtések eredményei csak a vizsgált időszakot követő 30–45 nappal állnak rendelkezésre, a GDP-t például eddig háromhavonta vizsgálták felül. A pontosabb tájékozódásban nagy segítség lehet a Heti gazdasági index, amelyet a PM munkatársai a jövőben heti rendszerességgel készítenek.
„A mostani turbulens időszakban fontossá vált a gyorsabb helyzetértékelés” – hangsúlyozta Gion Gábor. Kifejtette, hogy a járvány indulásakor hozott gyors intézkedések, mint például a járulékcsökkentés vagy a hitelmoratórium, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági oldalon is a válság első szakaszát az átlagosnál sikeresebben átvészelő államok között szerepel. A PM államtitkára szerint a helyzetértékelést ma már nagyban segíti, hogy számos területen lényegében percre kész digitális kimutatások állnak rendelkezésre, amelyek összegzése révén valóban online helyzetképet lehet kapni a gazdaság teljesítményéről. A Heti gazdasági indexben a villamosenergia-felhasználás, a légszennyezés, a légi és közúti forgalom, valamint a Google-keresések és a mobilitási mutatók mellett olyan speciálisan magyar adatokat is monitorozni tudnak, mint az online pénztárgépek számai, illetve segíthet a gazdasági élet működésének visszajelzésében az is, hogy júliustól a teljes vállalati számlaforgalom online regisztráción keresztül valósul meg.
Felgyorsult a világ és a gazdaság is, a pandémia azt is bizonyította, hogy akár néhány hét alatt gyökeres változások állhatnak be – mondta Gion Gábor. Várakozásai szerint az új indexük leginkább lázmérőként szolgál majd, a cél a folyamatok pontosabb áttekintése, nem pedig a jövőbeli prognózisok felállítása. Kiemelte, hogy az index révén hamarabb felismerhetők lesznek azok a területek, ahol kormányzati beavatkozásra lehet szükség. Az államtitkár szerint három-négy hét egybehangzó adatai már okot adhatnak arra, hogy külön figyelmet szenteljenek egyes területeknek.
Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bank hasonló gondolatok mentén indult el, s a jegybank „nagy frekvenciájú adatokat” használ fel a folyamatok áttekintésére, Gion Gábor arról beszélt, hogy ebben nincs semmi meglepő, a világon egyre többen nyúlnak ilyen adatokhoz saját elemzéseikben. Például a közelmúltban az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Federal Reserve, valamint Németország központi bankja, a Bundesbank is aktív adatokon alapuló hőtérkép készítésébe fogott. Az sosem baj, ha az adatokat többen elemzik – jelezte az államtitkár.
Az index adataira fog támaszkodni munkája során a múlt héten felállított Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOP) is. Gion Gábor a törzs munkájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt a járványhelyzet lényegesen befolyásolhatja. Nemcsak az első hullám hazai tapasztalatai, hanem a napokban a németországi fellángolás (a legutóbbi hírek szerint) eredményes kezelése is azt mutatja, hogy amíg nincs vakcina, addig nem lélegezhetünk fel. A cél most az, hogy az esetleges gócpontok lokalizálása mellett az ország többi részén – a szükséges járványügyi intézkedések maximális figyelembevétele mellett – minél gyorsabban és hatékonyabban sikerüljön a gazdaság újraindítása, egyebek mellett a GOP által elhatározott intézkedések révén.
