Az új szereplők jobb hozamokat értek el a tapasztalt rókáknál

Harminchat százalékos pozitív korrekció áll az S&P 500 index mögött a márciu­si mélypont óta, a gyors felpattanáson – meglepő módon – nem az intézményi befektetők érték el a legnagyobb megtérülést, lehagyták őket a tőkepiacokkal még csak most ismerkedő fiatalok, akiknek a többsége a Robinhood alkalmazással talált rá a tőzsdékre.

A Robinhood egy amerikai startup, amellyel ingyen (vagy legalábbis explicit költségek nélkül) lehet részvényekkel és kriptopénzzel kereskedni egy alkalmazás segítségével. Kifejezetten a fiatalabb generációkra koncentrál, azonnali tőzsdei adatokat is szolgáltat, értesítést küld a változásokról, felületét azok is könnyen kezelhetik, akik tapasztalat nélkül kezdik használni. A traderek nagy részben laikusok, informá­cióikat gyakran nem írott forrásból, hanem a YouTube-ról vagy a TikTokról szerzik. A kezdeti nehézségek sem tántorították el a befektetőket, pedig márciusban egymás után kétszer omlott össze ez az alkalmazás olyan napokon, amikor 5 százalék feletti mozgások voltak az amerikai részvénypiacon.

Sok más brókercégnél is régen látott mértékben nőtt az új számlák mennyisége, így például az E-Trade tavaly ősz óta hétmillióról nyolcmillióra növelte a kezelt számlák számát, a Google-keresésekben a day traders és a call options kifejezés gyakorisága exponenciálisan nőtt idén – írja összefoglalójában a Bloomberg.

Korábban sok olyan cikk jelent meg, amelynek tanúsága szerint „minden generációnak meg kell égetnie magát egyszer a tőzsdén”. A majdnem csődbe jutott vállalatok részvényeiért zajló abszurd vételi roham, a félreolvasásokból származó ralik (a Fangdd-részvény tündöklése) időnként kicsit lenéző visszhangot kaptak a szaksajtóban, pedig a Goldman Sachs (GS) szerint nem szabad lekicsinyléssel elmenni a jelenség mellett.

Az elemzőház vezető amerikai részvénystratégája, David Kostin megvizsgálta, hogy milyen sikerrel válogatnak az „újak” a részvények között, és meglepő eredményre jutott: az elmúlt hetekben a kisbefektetők és az intézményiek relatív teljesítménye közötti különbség egyre szembetűnőbb. Az S&P 500 index idei – március 23-i – minimumától számítva a GS Hedge Fund és Mutual Fund kosara 45 százalékos teljesítményt ért el, felülteljesítve az S&P 36 százalékos raliját. Mindez azonban eltörpül a kisbefektetők által legkedveltebb részvények kosarának teljesítménye mellett (amelyet a Robinhood, Robintrack and FactSet statisztikái alapján alkottak meg), amely elképesztő módon 61 százalékot hozott.

„Ahogy arra már májusban is rámutattunk, a kisbefektetői tevékenység megháromszorozódott a piaci lejtmenet alatt” – magyarázta a Bloombergnek a stratéga. A Société Générale egy ettől független elemzésében azt találta, hogy a Robinhood ügyfelei kifejezetten jól időzítik piaci megbízásaikat, a kis kapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell 2000 esetében felülteljesítésük kiemelkedő, a piaci beszállási pontjaik tökéletesek voltak.

A Bloomberg kolumnistája, John Authers szerint két következtetést érdemes levonni. Egyrészt a jelenség nem új, hiszen a kilencvenes évek végén alig volt olyan piaci kommentár, amely kihagyta volna, hogy mibe fektettek aznap a Fidelity, a Vanguard és a Schwab lakossági ügyfelei.

Authers szerint húsz éve egy demográfiai csúcs is segítette ezt a tendenciát: a baby boomerek elkezdtek a nyugdíjukra gondolni, és hozzáfogtak feltölteni 401(k) és IRA befektetési számláikat. Mostanra a boomerek nagy többsége nyugdíjba ment, a 2000-es és 2008-as válság pedig eltántorította őket a napon belüli kereskedéstől. Az a kereskedési kultúra azonban az internet- és a technológiai forradalom idején alakult ki, a mai befektetési környezet pedig alapjában különbözik ettől.

Ennek ellenére a kisbefektetői flow ismét számít a piacokon, sok kifejezetten csőd előtt álló társaságot mentett meg az összeomlástól. Lépéseiket ma már az intézményi befektetők és a gépi kereskedők, az algoritmusok is figyelembe veszik. Ez az a mozzanat, amikor a hatékony piacok elmélete alapján az előnyük leépülhet, és beleolvadhatnak a nagy átlagba.