Ellenzi a tőzsde a privatizáció jegelését

A magánosítási folyamat látja kárát a parlamenti többség és a kormány között dúló ellentéteknek Romániában. A bu­karesti törvényhozás baloldali többsége elfogadta a napokban a jogszabályt, amely megtiltja a jobbközép kormánynak a következő két évben, hogy állami vállalatok részvényeit értékesítse privatizációs ügyletek révén. Az ellenzéki szociál­demokraták (PSD) által beterjesztett jogszabály kimondja, hogy tilos eladni állami vállalatok és bankok részvényeit, függetlenül attól, hogy az állam mekkora részesedéssel rendelkezik az említett társaságokban. A jogszabály a már folyamatban lévő privatizációkat is leállítja. A baloldali törvényhozók szerint a privatizációs stopra azért van szükség, mert védelemre szorul az állami tulajdon. Mindazonáltal a jogszabály lehetővé teszi az állam számára, hogy részesedést szerezzen vagy növelje részesedését bármely kereskedelmi társaságban.

A kisebbségben kormányzó román liberális párt (PNL) nem támogatta a jogszabályt, álláspontja szerint ez a privatizációs stop bizonytalanságot kelt a versenyszférában a román gazdasággal szemben, és a befektetőket eltávolíthatja az országtól. A kabinet emlékeztetett, hogy az elmúlt években a kisebbségi részvénypakettek értékesítése a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) zajlott, és hasznot hozott az államnak, hiszen ezek előnyös privatizációk voltak. Ludovic Orban miniszterelnök értetlenségét fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatban, és jelezte: már folyamatban van a Hidroelectrica országos energiatermelő vállalat kisebbségi részvénycsomagjának privatizálása, és a CEC Bank részvényesei közé is bevonnának magánbefektetőt, hogy versenyképesebb legyen a pénzintézet. Virgil Popescu gazdasági miniszter a hét végén olcsó populizmusnak értékelte a törvényhozás lépését, már csak azért is, mert az állam nem tervezte, hogy bármely társaságban megválna többségi részesedésétől. A tárcavezető bejelentette azt is, hogy a PNL törvényhozói megtámadták az alkotmánybíróságnál a jogszabályt.

A számos gazdasági elemző által kifogásolt rendelkezés ellen legerélyesebben a Bukaresti Értéktőzsde emelt kifogást, leszögezve: a magánosítás leállítása egyáltalán nem használ, sőt egyenesen árt a román államnak. A BVB – amely szeptemberben kapja meg a fejlődő másodlagos tőzsdei piaci státuszt az FTSE indexekben – sajnálattal állapítja meg, hogy a jogszabály korlátozza az állam lehetőségeit, hogy a tőkepiacot használja a költségek és beruházások finanszírozására, egyúttal késlelteti az állami tulajdonban lévő portfólió korszerűsítését és hatékonyabbá tételét. A BVB emlékeztet, hogy a román államnak az elmúlt tizenöt évben a tőzsdén lebonyolított részvényeladásai pozitív hatást gyakoroltak az érintett cégek működésére. A kisebbségi részvénycsomag értékesítése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy csökken az államnak az érintett társaságok fölött gyakorolt ellenőrzési szintje és stratégiai befolyása. „Fontos megjegyezni, hogy a tőzsdére vitel nem jelent magánosítást, az állam továbbra is megőrizheti a kontrollt az érintett kereskedelmi vállalatok fölött” – szögezte le a bukaresti tőzsde.

Földeladás csak agrártevékenység céljából

Kifogásolják a Romániában tevékenykedő energetikai társaságok, hogy a földeladásra vonatkozó új rendelkezések alapvetően korlátozzák a kőolajipari beruházásokat, valamint a tulajdonosok jogait. A termőföldek tranzakcióját szabályozó törvény nemrég módosított változata megszabja, hogy csak azok a természetes személyek és cégek vásárolhatnak földet Romániában, akik és amelyek képesek bizonyítani, hogy az elmúlt öt évben többnyire agrártevékenységet folytattak. Sőt, ezeket a területeket kizárólag mezőgazdasági célból aknázhatják ki. Ezáltal a más tevékenységre szakosodott cégek nem vásárolhatnak és nem is bérelhetnek földterületet, kültelket például próbafúrásokra, termelésre tervezett építkezések céljából. Mindez a kőolajipari társaságok szerint hátrányosan érinti az ország energetikai biztonságát. | VG