Ahogy a korábban ideiglenesen bevezetett bankadó, úgy a tranzakciós illeték is hosszú időre a hazai pénzügyi rendszer különterhe marad – derül ki a 2021. évi költségvetés mellékleteként a parlament elé tárt, 2024-ig szóló középtávú kitekintésből. Eszerint az utalásokra, a készpénzes tranzakciókra kivetett 3, illetve 6 ezrelékes (tranzakciónként maximum 6 ezer forintos) teher a következő öt évben továbbra is a költségvetés bevételi oldalát erősíti.
Bár a jövő évi költségvetés az idei 226,3 milliárdnál 7,5 milliárd forinttal kisebb, 218,8 milliárdos bevétellel számol, ám ezt a 3,3 százalékos esést főként az okozza, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) várható befizetése jelentősen csökken, miután a kincstári utalásokat 2020 januárjától kivették az illetékköteles körből. A MÁK az idei 3,7 milliárd forint után 2021-ben a tervek szerint csak 360 millió forint illetéket fizet be. A csökkenés másik részét az illeték alapjául szolgáló bázisévi bevételek várható alulteljesülése okozza, ehhez az előterjesztő Pénzügyminisztérium (PM) szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai is hozzájárultak.
A költségvetési terv a következő évekre a tranzakciós illeték 4 százalékos növekedésével számol. Ez alapot adhat arra az óvatos banki bizakodásra, hogy bizonyos területeken csökkenhet az illeték. Korábban a bankszövetség jelezte: az elektronikus fizetés általánosabb elterjedése előtt álló jelentős akadály a lakossági utalások után fizetendő illeték, amely egyébiránt a sikeresen induló azonnali fizetési rendszert is nyomja, még akkor is, ha egy időközben bevezetett módosítással a 20 ezer forint alatti lakossági utalások mentesülnek az illeték alól. A Magyar Nemzeti Bank az azonnali fizetés elterjedése érdekében olcsó csomagok kidolgozására akarja rábírni a pénzintézeteket, ám azok a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel 900 forintos (éves szinten 25 milliárdos) illetékterhe miatt ezt nehezen tudják teljesíteni. Ugyanakkor az utalások számának és értékének növekedése mellett a bevételi előirányzat úgy is teljesülhet, ha további tranzakciók válnak illetékmentessé.
A elrendelése óta tudott, hogy a pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) bennmarad a rendszerben, mert a járvány elleni védekezésre és a gazdaság újraindításának támogatására a pénzintézeteket egyszeri, 55 milliárdos különadó befizetésére kötelezték. Az egyszeri adót 2021-től öt egyenlő részletben írhatják majd le a bankok a bankadóból. A 2021-es előirányzat ennek nyomán 61,4 milliárd forint, ami 3,6 milliárd forinttal marad el az erre az évre tervezett 65 milliárdtól. Azt, hogy csak 5,5 százalékos esést takar a bevételi terv, az magyarázza, hogy a bankadó vetítési alapja a szektor tagjainak két évvel korábbi mérlegfőösszege, márpedig a korábbi banki bővülés miatt a hitelintézetek adókötelezettsége magasabb lesz, mint a 2020-as alapja. Az más kérdés, hogy a járvány miatti gazdasági visszaesés valószínűleg a pénzintézetek idei mérlegfőösszegét is megviseli majd, s így optimistának tűnhet az a PM-es terv, amely 2022 és 2024 között fixen 61,4 milliárdos bankadóval számol.
Derűlátó várakozások
A legérdekesebb az, ahogy a büdzsé tervezői a biztosítási piac fellendülésében bíznak. A vagyonbiztosítások, a casco és a kgfb után fizetendő biztosítási adó jövőre 7,9 milliárd forinttal, 8,1 százalékkal, 105,9 milliárd forintra nőne – az indoklás szerint a biztosítási díjak várható emelkedése miatt. Ugyanakkor a tervezés 2022 és 2024 között már 11 százalékos bővüléssel számol – a 2024-es 145 milliárdos terv 49 százalékkal haladná meg az idei büdzsében várt 98 milliárdos bevételt. Mindezt úgy, hogy a nem életbiztosítások díjbevétel-bővülése az elmúlt évtizedben maximum megközelíteni tudta a 11 százalékos növekedést. Tavaly az addig külön számolt 23 százalékos adó épült be a kgfb-díjakba, így emelkedett 17 százalékkal az üzletági díjbevétel.
