Töretlenül erősödnek az amerikai technológiai szektor részvényei

Nagy emelkedést mutatnak az utóbbi hetekben a részvényindexek, a március 23-i mélypont óta az S&P 500 index 35 százalékot meghaladó növekedésen van túl. Már többről van szó, mint egy szokásos medvepiaci raliról, amely az elmúlt évtizedek historikus adatai szerint rendre előfordult. Korábban többször is volt 15-20-25 százalékos emelkedés a bear market hullámaiban, ám mégsem hozott fordulatot, hiszen ez a medvepiacok természetes velejárója.

Ha a technikai képet nézzük, számtalan index mutat erősebb képet egy egyszerű korrekciónál. Az S&P 500 áttörte az ötvennapos mozgóátlagát, és a jelzésértékű 3000 pont feletti szintekkel küzd, a Nasdaq 100 pedig bivalyerős, és lassan új csúcsra ér. Ezek a jelzések meglehetősen pozitívak, de a szektorok közötti különbségek is jól láthatók.

Pedig az esés első heteiben ez egyáltalán nem volt így. Akkor a VIX index 80 pontra emelkedett, az együtt mozgás pedig jelentős volt, nem igazán lehetett 90 százalék alatti korrelációs mutatót látni. Bár a ciklikus fogyasztási javak szektora jól tartotta magát, még itt is 20 százalékos volt a visszacsúszás az első hónapban, technikailag tehát klasszikus medvepiacnak lehettek szemtanúi a befektetők. Közben az energiaipari cégek árfolyama megfeleződött, de ez aligha meglepő, a rövid ideig mínuszba is forduló olajárak jól mutatják azt a problémát, amely nemcsak az olajpiac keresleti, hanem a kínálati oldalán is fennállt.

Azóta viszont jelentős a fordulat, a Tesla az idén több mint 90 százalékos pluszban áll, de a Netflix is 30 százalékot meghaladóan erősödött egy ilyen zivataros időszakban. A technológiai szektorban meglehetősen sok cég részvénye került idén pluszba, ez pedig öngerjesztő folyamat is lehet: a bizonytalan piaci környezetben a befektetők gyakran a felülteljesítő részvényeket preferálják.

A többi szektornál eközben nem túl rózsás a kép. Az S&P 500 pénzügyi vállalatai vagy éppen az energiaipari cégek még mindig 30 százalék körüli mínuszban állnak. Az ipari ágazat és az ingatlanipari társaságok szintén nem teljesítenek erősen, és látni kell, hogy egyedül a technológiai szektor képes érdemi pluszt mutatni. Ez önmagában ráirányíthatja a befektetők figyelmét a szektorra, de más is lehet a háttérben.

A koronavírus-járvány jókora társadalmi változásokat hoz, és hozhat is még, amelyek egyelőre nehezen jelezhetők előre. Az viszont feltételezhető, hogy a technológiai cégek, az innovatívabb vállalatok sikeresebben használhatják ki ezeket a változásokat. Ha a hosszú távú kilátások javulnak, a fair értékbecslésekben ezek pozitívumokként jelennek meg, és igazolhatják a magasabb árakat, a magasabb értékeltségeket, például a FAANG- részvényeknél is.

Erős lett a jelentési szezon

Az első FAANG-papír, a Netflix gyorsjelentéséig 25 százalékot menetelt a szektort leképező tőzsdén kereskedett alap, az XLK ETF. Végül a technológiai vállalatok összességében átlagosan 2 százalékkal tudták felülmúlni az EPS-várakozásokat (egy részvényre jutó nettó eredmény), és közel 4 százalékkal még javult is az átlagos EPS 2019 első negyedévéhez viszonyítva. Ennél jobban csak az egészségügyi cégek és a közműtársaságok teljesítettek (7, illetve 6 százalékos plusz), de ez sem volt annyira meglepő. A FAANG-részvények pedig különösen erősek voltak.

A Netflix 5,8 milliárd dollár bevételt ért el az első negyedévben, ami rekord, az előfizetők száma 16 millióval ugrott meg az otthon maradás miatt, ami az elemzők által várt 8,5 milliót is jócskán meghaladta. A Netflix ráadásul változatlanul növekedést vár, azaz 7,5 millióval nőhet az előfizetők száma a második negyedévben, ami 190 millió embert jelentene. Látszik, hogy van lassulás az első negyedévhez képest, de az éves növekedési ütem még mindig 25 százalék felett maradhat.

Az Amazon eredménye sem meglepetés a felpörgő online vásárlások tükrében. A társaság árbevétele 75,5 milliárd dollárra javult, egyrészt a tavalyi 59,7, másrészt az elemzők által várt 73,7 milliárd dollárt is meghaladva. Az árfolyam ugyanakkor 50 százalékot emelkedett március közepétől a jelentésig, a befektetők tehát számítottak erre a trendre. Az Amazon árfolyama nem száguldott tovább, azóta is 2400 dollárnál mozog, feltehetően az sem segített, hogy a menedzsment szerint tetemes költségnövekedés jöhet a koronavírus-járvány miatt.

A Google és a Facebook abból a szempontból vehető egy kalap alá, hogy mindkettő a hirdetési bevételekből él. Abban is hasonlítanak, hogy a befektetők kedvezően értékelték mindkettő jelentését, a Google árfolyama több mint 8, a Facebooké pedig több mint 5 százalékot emelkedett. A növekedési ütem továbbra is erős ezeknél az óriásoknál, a Google bevételei 13,3, a Facebooké pedig 17,6 százalékkal nőtt az első negyedévben. Az is beszédes, hogy míg az előbbi csaknem 20, az utóbbi még mindig közel 30 százalékos nettó marzs mellett működött az első negyedévben. A befektetőknek ilyen profitabilitás mellett nem igazán van miért aggódniuk.

Az Apple jelentése sem sikerült rosszul. A bevételek ugyan csak 0,5 százalékkal javultak tavalyhoz képest, a várt visszaesést ez azonban erősen, 7,5 százalékkal meghaladta. Az EPS pedig nagyon magas, a 2,26 dolláros várakozás helyett 2,55 dollár lett a tényleges eredmény, és továbbra is nagyon erős a profitabilitás, majdnem 20 százalékos a nettó marzs.

Csúcson az értékeltség

A technológiai szektor, élén a FAANG-papírokkal, tehát továbbra is szárnyal. Az Apple 8 százalékot ralizott a gyorsjelentése óta, a Google 10 százalékot, a Facebook pedig több mint 20-at. A Netflix valamelyest lemaradt az 5 százalékos mínuszával, de itt a jelentésig volt már 50 százalékos szárnyalás, és az Amazonról is majdnem pontosan ugyanez mondható el. Remek hetek, hónapok teltek el tehát, erős gyorsjelentésekkel és előrejelzésekkel megerősítve.

Az értékeltség látványosan visszatért a korábbi szintekre, sőt már meg is haladta azokat. A 12 havi előretekintő P/E-ráta 23 fölé emelkedett, miközben a 12 havi előretekintő EV/EBITDA-ráta már majdnem 16-nál áll. Jelzésértékű, hogy utoljára 2001-ben volt hasonló szinteken a P/E-ráta, ez a dotkomlufi leeresztésének időszaka volt.

A pesszimisták azt is gyakran felemlegetik, hogy a FAANG-papírok súlya egyre nagyobb, ez szerintük a „lufifújás” klasszikus jeleként értelmezhető. Miközben a Nasdaq 100 indexben csak ennek az öt részvénynek már 40 százalékos a súlya, addig a jóval diverzebb, de több mint 500 céget tömörítő S&P 500 indexben is 20 százalékos. Sokak szerint ez nem mehet így a végtelenségig, de kérdéses, hogy a fordulat mikor jön majd, illetve az is, hogy milyen mértékű lesz.

Készpénz, infláció

Két további fontos tényező szólhat a tech cégek mellett. Az egyik a magas készpénzállomány, amely értelemszerűen a profitabilitás mellett a stabilitás fontos mutatószáma. A nagyobb technológai részvények ebben kifejezetten jól állnak. Az Apple nettó készpénzállománya 75 milliárd, a Google 100, a Facebook pedig 50 milliárd dollárral rendelkezik, de akár az 53,6 milliárd dollárt tartalékoló Microsoftot is meg lehetne említeni. Az S&P 500 rangsorában az első helyeken ebből a szempontból ez a szektor áll. Ha nehéz időszakot élnek át a cégek, akkor a kiterjedt készpénzállomány nagyobb stabilitást ad, valamint ígéretes, olcsó árazási szinteken lévő felvásárlásokat is lehetővé tesz, ami részvényesi szempontból értékteremtőnek bizonyulhat.

A növekedési papírok erejéről az alacsony inflációs környezetben sem szabad megfeledkezni. Évtizedekre lebontva látható, hogy az alacsony infláció mellett a „growth” részvények felülteljesítik a „value” részvényeket, míg magas inflációs környezetben ez a trend megfordul. A 2010-es évek is jól illeszkednek ebbe a folyamatba, a mostani árnövekedési kilátások pedig nem túl magasak. A Bloomberg konszenzusa szerint 2020 és 2022 között 2,3-2,5-2,9 százalék lehet az infláció globálisan, ami érezhető lassulás lenne az előző évek 3,6 százaléka után. Ez nem rossz hír a technológiai cégeknek, vagy legalábbis azok számára, akik szerint még korai lufifújásról beszélni.