Szerencsésnek érezheti magát, aki profitrealizálást tervezett az OTP piacán, és ezt még a keddi kereskedésben megtette, ugyanis technikai leállás miatt tegnap délelőtt szünetelt a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén, az újraindításkor pedig rögtön 500 forintos zuhanást produkált a bankpapír. A keddi 3,8 százalékos árfolyamzakóhoz hasonlóra április 21. óta nem volt példa, az OTP-papírok nagy esése a befektetési alapok fél év végi átsúlyozásának lehetett az eredménye. Pedig az OTP Bank június utolsó napján is vette magát, 11 186 forintos átlagáron 150 ezer darabot szívott fel a piacról, ezzel az idei vásárlásai már 48 milliárd forintnál járnak.
Stefan Maxian, a Raiffeisen Centrobank elemzője szerint az áprilisban 8000 forint közelébe eső OTP-részvény piacán teljesen érthető az elmúlt napokra jellemző profitrealizálás. A Világgazdaságnak adott válaszában úgy vélte, hogy a piac túl optimista forgatókönyvet árazott eddig, arra alapozva, hogy a banki hitelportfóliók minősége még nem romlott nagyobb mértékben a régióban. Azonban Maxian szerint korai lehetett az optimizmus, az OTP kockázati költségei jövőre még magasabbak lehetnek, és új csúcsra emelkedhetnek. Prognózisát azzal támasztotta alá, hogy 2021-ben várhatóan kifutnak a bank szempontjából fontos – magyar és régiós – kormányzati adósvédő intézkedések, jelesül a hiteltörlesztési moratórium, a részmunkaidős foglalkoztatási megállapodások és az állami hitelgaranciák. A Raiffeisennél emellett úgy látják, negatív az OTP-re nézve az MNB monetáris politikájában bekövetkezett változás, és természetesen a járvány visszatérte. Az új megbetegedések gyors növekedése veszélyezteti a régió turisztikai fellendülését, amire pedig például Horvátországban égető szükség lenne, mert ott az idegenforgalom adja a ötödét.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a jegybanki kamatvágás és a környező országok emelkedő koronavírus-esetszámai miatt van napok óta nyomás alatt az OTP árfolyama. Hozzátette, a régiós bankpapírok ezúttal is viszonylag együtt mozognak, csökkenő trendben van az Erste, a Moneta, a Raiffeisen és a Komercni részvénye is. A leendő rivális – Magyar Bankholding – létrehozása nem játszik szerepet az OTP árfolyamának alakulásában – tette hozzá Török Lajos –, hiszen a tervek ismertek voltak, és várhatóan évekbe telhet a teljes összeolvadás.
Grébel Szabolcs, a KBC Equitas elemzője a Világgazdaságnak elmondta, az OTP-részvény árfolyama jó ideje együtt mozog a régiós szektortársakéval, így az elmúlt kereskedési napokban látott ezerforintos csökkenés okai nem a magyar nagybank fundamentumaiban keresendők. Az OTP részvényére 12 600 forintos fair értéket megállapító KBC-nél úgy vélik, a régiót követő befektetőket vélhetően a koronavírusos megbetegedéseknek a térség számos országában jellemző megugrása aggasztja, hiszen ezen államokban jókora hitelportfólióval van jelen a magyar pénzintézet, Bulgáriában például piacvezetőként, de a leginkább érintett szektorok – turizmus, közlekedés – irányába az átlagosnál alacsonyabb kitettséggel. Sok a bizonytalanság egy esetleges második hullámmal (és annak kezelésével) kapcsolatban – tette hozzá Grébel Szabolcs, hiszen valós kockázatként lehetne tekinteni az év végén lejáró magyar hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítására. A KBC várakozása szerint a múlt héten bejelentett 15 bázispontos MNB-kamatcsökkentés és a röviddel utána előre jelzett újabb, hasonló mértékű kamatvágás mind apaszthatja az OTP kamatbevételeit. Az OTP szemszögéből azonban sokkal problémásabb az oroszországi és az ukrajnai kamatkörnyezet alakulása, e két országban egyértelműen csökkenő kamatmarzsok várhatók, ám a volumen oldaláról a növekedés ezt ellensúlyozhatja.
