Eltérő pályán mozognak a magyar privátbanki ügyfelek

Egy amúgy is meggyengült európai privátbanki szektor szembesült a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival: a McKinsey tanulmánya szerint a privátbankok nyeresége tavaly a szárnyaló tőkepiacok ellenére a 2018-as 13,5 milliárd euróról 13,3 milliárd euróra esett vissza, s egyre messzebb van a 2017-es 14,7 milliárd eurós csúcs – mindeközben a kezelt vagyon tavaly 2 százalékkal növekedett. A gondot az okozza, hogy a csökkenő marzsok mellett számottevően növekednek a költségek. A költségek üteme 2007 és 2019 között 1,9-szerese volt a bevételnövekedés dinamikájának, sőt, ha a 2015–2019-es időszakot vesszük alapul, akkor a költségnövekedés 2,3-szerese volt a bevételek emelkedésének. A fentiek nyomán a profitmarzs a 2007-es 35 bázispontról a múlt év végére már 21 bázispontra szorult.

A helyzetre adott válaszok közül a McKinsey kiemeli, hogy az adott kamatkörnyezetben a privátbankok a számukra több jövedelmet hozó hitelezés felé igyekeztek elmozdítani ügyfeleiket – a privátbanki ügyfelek hitelállománya tavaly 7 százalékkal emelkedett –, a portfóliókban kínált termékek közül pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a saját kezelésben lévő alapok. Ám ennek ellenére a szektor költség-bevétel mutatója 2018-hoz képest 1 százalékponttal 71 százalékra romlott.

A nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég szerint a Covid–19-járvány – a kezelt vagyon átértékelődéséből származó csökkenése ellenére – érdemi forgalmat s ezzel együtt bevételt generált a vagyonos ügyfelek piacán. Ám ennek a bevételre gyakorolt kedvező hatásait aligha érezhették meg a privátbankok, amelyek a pandémia idején szembesültek azzal, hogy az ügyfelek igénye rendkívül gyorsan megnőtt a digitális megoldások iránt. Ráadásul a hektikus piaci környezet felerősítette a személyes tanácsadás iránti igényeket is. A jövőre nézve szomorú képet mutat, hogy a tranzakciókban az ügyfelek teljes eszközállományuk

3 százalékát részvényekből készpénzre vagy ahhoz hasonló likvid eszközbe forgatták. A készpénz aránya már korábban is 30 százalékos volt a portfóliókban. Ez a trend a McKinsey szerint a következő időszakban a befektetési szolgáltatásokból származó bevételek jelentős csökkenését vetíti előre. Az évtized a legvagyonosabb ügyfélkörben markáns vagyonosodást és a szolgáltatóknál jelentősen szűkülő díjazási mozgásteret hozott, amit egyfajta ügyfélszegmens-átalakulási forradalom kísért. Mindezekre a privátbankoknak a díjstruktúrák átalakításával és a működési hatékonyság újradefiniálásával kell reagálniuk – mondta a tanulmány kapcsán Karagich István, a privátbanki folyamatokat vizsgáló Blochamps Capital ügyvezetője.

Magyarországon a nemzetközi trendekből meglehetősen kevés látszik. A Portfolio napokban megjelent éves rendes privátbanki felmérése szerint a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon június végén meghaladta a 6000 milliárd forintot, ami éves szinten csaknem 18 százalékos növekedés, de még tavaly decemberhez képest is 4 százalék az emelkedés. A Blochamps 2020 végére 6200 milliárdos állományt prognosztizált az év elején.

A koronavírus-járvány hatásai legfeljebb abban érhetők utol, hogy nem nő a vagyonosok tábora: az első fél év végén kezelt 45,3 ezer privátbanki ügyfélszámla 0,5 százalékos növekedést jelez. Mindez arra mutat rá, hogy a vagyonnövekedés nálunk továbbra is egy szűk ügyfélkörre koncentrálódik, és más adatok is azt jelzik, hogy a vagyonosok jobban ki tudták használni a kora tavaszi tőkepiaci zuhanások utáni felépülést. Ráadásul – miként arra a Blochamps jelentése rámutatott – a hazai vagyonosokat például a MÁP+ konstrukció ahhoz is hozzásegítette a vérzivataros tőkepiaci hónapok alatt, hogy pénzükre a piacon a korábbi időszakban elérhetetlen kockázatmentes hozamot biztosítson – miközben Nyugat-Európában a befektetők a negatív kamatokkal küzdenek. Aligha véletlen, hogy a hazai privátbanki portfóliókban a készpénz és az ahhoz hasonló abszolút likvid eszközök aránya 18-19 százalék volt tavasszal, a kötvényeknél azonban 40 százalékos részarányt mért a Portfolio. A Blochamps friss felmérése szerint a januári 44 százalékos kötvénysúly 42 százalékra csökkent júniusra (az állomány jó része a már említett MÁP+ lehet), miközben azért nálunk is emelkedett a készpénzvagyon állománya.