Az előző évi nettó profitjukból összesen 1 milliárd euró osztalékot fizettek, illetve fizetnek az év hátralévő részében a bukaresti tőzsdén jegyzett romániai társaságok közül harminchatan. A kibocsátók évek óta gáláns osztalékot kínálnak, részvényeik tartásával a tízéves román államkötvény éves hozamának – amely jelenleg 4 százalék – többszöröse szerezhető meg.
A fenti összeg több mint harmadát, 363 millió eurót az OMV Petrom juttatta a részvényeseinek, köztük a 20,6 százalékban tulajdonos román államnak és az 51 százalékos befolyással rendelkező osztrák anyacégnek. Az olaj- és gázszektor nehézségei ellenére a Petrom a nettó profit 48 százalékát osztotta vissza, azaz emelt a megelőző évi 38 százalék után. A gáláns kifizetés csaknem 10 százalékos osztalékhozamnak felelt meg, ráadásul a papírt a januári csúcs után március végén 40 százalékkal olcsóbban lehetett megvenni (az esés felét már ledolgozta az árfolyam). Ilyen magas osztalékra egy ideig valószínűleg nem lesz példa, elemzők szerint a Petrom nyeresége az idén 70 százalékkal marad el a tavalyitól az alacsony olajárak és visszaeső üzemanyag-fogyasztás miatt.
Magyar szemmel ugyancsak magas a román atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica osztaléka: a 2019-es nyereségből 100 millió euró jutott a részvényeseknek az elmúlt három évben sorra rekordprofitról beszámoló társaságtól. Az árfolyam majdnem tizedének megfelelő csökkenése után egy hónap alatt máris 17 százalékkal emelkedett a árfolyama.
Tegnapi hírek szerint az Európai Központi Bank meghosszabbítaná az euróövezet bankjainak tett ajánlását, hogy ne fizessenek osztalékot – a jelenlegi határidő október vége, ezt terjesztenék ki az év végéig. Régiónk jegybankjai közül több is, így a cseh és a magyar sem javasol kifizetést, ennek megfelelően döntött a tavalyi nyeresége terhére juttatandó osztalékösszeg tartalékolásáról az OTP Bank, illetve a cseh Komercni Banka. Pedig a Société Générale csoporthoz tartozó cseh hitelintézet stabil osztalékfizető, de az idén kénytelen visszatartani a 2019-es nettó eredmény 74 százalékát kitevő 431 millió dollárt. A magyar hitelintézet később határozhat rendkívüli osztalékról, a román Banca Transilvania viszont már biztosan fizet: ehhez a részvényt elég október elején megvenni, a mostani árfolyam alapján így 6 százalékos osztalékhozammal lehet kalkulálni.
A tízéves lengyel állampapír évi 1,3 százalékos megtérüléséhez képest kiugró a nem életbiztosító Powszechny Zaklad 9,25 százalékos osztalékhozama, de érdemes tartani PKO-bankrészvényt is 6 százalékért, vagy az olaj- és gázszektor részvényeit (PKN, Polskie Gornictwo, Lotos) 4,8–5,6 százalékért. Hosszú távon a Powszechny lehet az, amely minden évben stabil készpénzt termel a részvényeseknek, az elmúlt öt évben 3,5 és 9 százalék volt az osztalékkal elérhető hozam az aktuális részvényár függvényében.
Csehországban régiós szinten is alacsony a tízéves államkötvény hozama: 0,77 százalék évente. Ezzel összevetve kiugró a Philip Morris CR részvénye után járó osztalék, amely 11,7 százalékos hozamot kínál. A dohánycég 2015-ben még 880 cseh korona osztalékot fizetett minden egyes részvénye után, ez az összeg a tavalyi profitból már 1560 korona volt. A Magyar Telekom 20 forintos osztalékfizetését alapul véve a jelenlegi árfolyamon vásárolva 5,2 százalékos hozam ígérkezik, ennél van példa alacsonyabbra is a régióban (a román Digi osztalékhozama most 1,9 százalék), de jóval magasabbra is, a cseh O2 mobilszolgáltató részvénye például 7,85 százalékos megtérülést biztosít, ha a befektetők a megfelelő időben rendelkeznek a cég papírjaival.
