A Budapesti Értéktőzsde tőzsdei bevezetése egyelőre csak terv, a régiós börzék többsége azonban már most is nyilvános részvénytársasági formában működik, időközi beszámolójuk pedig jó betekintést ad a környező országok tőkepiacainak működésébe. A pandémia gazdasági hatásainak eddigi egyik legnagyobb kárvallottja a pénzügyi szektor volt, a tőzsdéket működtető vállalkozások azonban még profitálni is tudtak a pánik miatt megnövekvő piaci volatilitásból.
A Bukaresti Értéktőzsde árbevételét 10 százalékkal 19,6 millió lejre növelte a román börzén az első fél évben megugró kereskedési forgalom, a működési eredmény pedig még ennél is dinamikusabban, majdnem 40 százalékkal emelkedett – derül ki a társaság tegnapi beszámolójából. A pénzügyi eredmény ugyan 23 százalékkal zsugorodott a lej leértékelődése miatt, a megerősödő árbevétel azonban bőven ellensúlyozni tudta a negatív árfolyamhatást, és 2020 első hat hónapját 11 százalékkal magasabb, 4,24 millió lejes profittal zárta a tőzsdeoperátor.
Hasznot húzott a parkett megnövekedett forgalmából a lapjait már július végén felfedő Zágrábi Értéktőzsde (ZB) is. A horvát részvényforgalma csaknem duplájára nőtt a fél év alatt, a teljes terméklista kereskedési volumene pedig 72 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A jelentősen élénkülő tőkepiaci aktivitás révén a ZB bevétele 22 százalékkal 13,8 millió kunára ugrott. A tőzsdei jutalékokból és tagdíjakból származó bevételek 64 százalékkal emelkedtek, a forgalombantartási díjakból bő ötödével, az adatértékesítésből pedig 9 százalékkal magasabb forgalma származott a börzének.
A pénzügyi eredmény 87 százalékkal esett vissza a nem realizált árfolyamveszteség és egyszeri tételek miatt, egy csődeljárás alá vont kibocsátó pénzügyi eszközeinek értékesítése azonban nagyot dobott a társaság adózott eredményén, amely így a tavalyi 38 ezer kunáról 1,18 millió kunára hízott.
A Bolgár Értéktőzsde (BSO) árbevétele annak ellenére sem változott érdemben az első fél évben, hogy a kereskedési díjakból 16, az információs szolgáltatásokból pedig 6 százalékkal magasabb forgalmat realizált, a bérleti díjakból származó alacsonyabb bevétel ugyanis kioltotta a magasabb kereskedési volumen kedvező hatását. A befektetések azonban jól hoztak a konyhára, és a pénzügyi eredmény több mint negyedével, 2,2 millió levára emelkedett, döntő részben a bolgár energiatőzsdétől (IBEX) érkező, közel félmillió levával magasabb osztalékbevétel nyomán. A kiemelkedő pénzügyi teljesítménynek köszönhetően a fél évet 1,78 millió levás adózott eredménnyel zárta a bolgár tőzsdeoperátor, ami 18 százalékkal haladja meg a 2019 első hat hónapjában elért profitot.
Lapzárta után ismertette legfrissebb eredményszámait a Varsói Értéktőzsde. A kedvező trendek a kelet-közép-európai térség meghatározó börzéjén is érvényesülhettek az első fél évben. A régiós tőzsdék a tőkepiacon sem teljesítettek rosszul az idei évet meghatározó, koronavírus-járvánnyal sújtott időszakban: mind a négy régiós tőzsdecég jelentősen felülteljesítette hazája blue chip indexeit. A legszembetűnőbb a Varsói Értéktőzsde (GPW) kiemelkedő teljesítménye: piaci értéke az idén már csaknem ötödével emelkedett, miközben az első számú lengyel részvényindex, a WIG 20 továbbra is csaknem 14 százalékos mínuszban áll. A román, a horvát és a bolgár tőzsde és a tőzsdeoperátorok ugyan továbbra sem heverték ki a pandémia okozta negatív árfolyamhatást, a börzéket működtető vállalatok azonban jelentősen, 10-15 százalékponttal felülteljesítették a hazai mezőnyt reprezentáló részvénykosarakat.
