Júliusban a lakossági állampapír-tulajdon kapcsán két olyan technikai jellegzetesség volt, amely megmagyarázza, hogy a statisztika szerint miért csökkent a kimutatott lakossági kézben lévő állomány – reagált kedden megjelent cikkünkre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Válaszuk szerint a jegybanki statisztikában szereplő állománycsökkenést az állampapírok lejárta okozta. Ezek nagy részét a lakosság újrabefektette, ez azonban még nem szerepelt a július végi állományban, mert a pénzügyi teljesülés csak augusztus 3-án történt meg.
Július 29-én, illetve 31-én összesen 190 milliárd forint értékben járt le a háztartások tulajdonában lévő PMÁP (161 milliárd forint) és 2MÁP (29 milliárd forint). Ezek MÁP Pluszban történő megújítása augusztus eleji pénzügyi teljesüléssel, míg PMÁP-ban, illetve nyomdai MÁP Pluszban történő megújítása részben augusztusban valósult meg.
A 12 900 milliárd forintos júniusi csúcsról júliusban 1,2 százalékkal csökkent a háztartások értékpapír-állománya. A befektetési jegyek és a részvények tartása magas hozamveszteséggel párosult.
Júniusban, pénzügyi teljesítést tekintve öt darab 1MÁP kibocsátás volt, miközben csak négy lejárat. Júliusban ez megfordult, öt lejáratra jutott négy kibocsátás. A lakosság által júliusban megvásárolt, de csak augusztus elején teljesülő kibocsátás meghaladja a cikkben említett 105 (65+40) milliárdos állománycsökkenés nagyságát, azaz a lakosság valójában júliusban is növelte állampapír-befektetéseit. A lakosság egy része a július végi lejáratáról augusztus elején intézkedett, így az augusztus későbbi napjaiban is aktívabb volt a lakossági állampapír-vásárlás. Az adatok alapján az ÁKK nem látja, hogy csökkent volna a lakosság érdeklődése az állampapír befektetések iránt.
