A Széchenyi Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a jövőben Széchenyi Alapok néven folytatja a munkáját. Mi indokolta a névváltást?
Szerettünk volna egy rövidebb, tömörebb, kifejezőbb elnevezést. Kis méretű alapkezelőként indultunk, de mára a Széchenyi Alapok hat alap mintegy 83 milliárd forintját kezeli, megalakulása óta pedig csaknem százhúsz befektetést és több mint negyven exitet hajtott végre. Tavaly június óta megnégyszereztük a korábbi évek befektetési aktivitását, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy teljesen új szervezeti struktúrában vadonatúj csapatot építettünk.
Mennyiben változott meg a piaci környezet az elmúlt években?
A tőkalap-kezelők felpezsdítették a gazdaságot. Olyan cégeknek képesek forrást nyújtani, amelyek azért nem tudtak eddig tovább növekedni, mert tőkehiányosak voltak. Jó példa erre a vasúti árufuvarozásban jelen lévő CER csoport, amely a Széchenyi Alapok és társbefektetői révén, 2,2 milliárd forintos tőkebevonással, immár tőkeerős cég. Korábban itthon nem sokan voltak jártasak a kockázatitőke-befektetésekben, ám a Jeremie alapok korszakában ez megváltozott, sok jó szakember tanulta ki a szakmát. Most, amikor nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű kockázati tőke van a piacon, ez segítség. Most a hazai kockázati tőke jelentős része állami forrás. Vannak százszázalékos állami tulajdonban lévő alapkezelők, mint a Széchenyi Alapok, az MFB csoport tulajdonában lévő alapkezelők vagy a városi alapok, és van egy olyan kör, amely részben vagy egészben állami pénzzel gazdálkodik magántőkealap-kezelőként, mint a Lead Ventures vagy a GB & Partners, amelyek az MFB csoport vagy az Eximbank forrásait kezelik.
A járványhelyzet árnyékában mit vár a következő időszaktól? Hatalmas összegek ömlenek a gazdaságokba, a támogatások jelentős részét ráadásul vissza sem kell téríteni, miközben oldódnak a kockázati korlátok.
A Covid–19-járvány gazdasági hatásait senki sem tudja megjósolni, azt sem, hogy mindez meddig tart. Vannak iparágak, amelyek súlyosabban érintettek, míg mások átmeneti csapásokat szenvedtek el. A saját portfóliócégeinkkel szorosan tartottuk a kapcsolatot, ahol szükségesnek ítéltük, ott segítettünk. Soha annyi dolgunk nem volt, mint a március és május közötti időszakban. A napi szokásos befektetési tevékenység ugyanúgy folyt, de nagyon sok vállalkozás kereste a további növekedés, bővülés lehetőségeit. Volt olyan ügyfél, aki azzal keresett meg bennünket, hogy most vásárolna meg egy németországi gyártócéget. Azok lesznek a mostani helyzet nyertesei, akik a világjárványban a lehetőségeket látják, és képesek is kihasználni őket.
Ez a helyzet nem hozhat rizikósabb ügyleteket? Érdemes ezt bevállalni?
A kockázat magas, hiszen akár egy elhúzódó világgazdasági válság is kialakulhat, bár az egész világ próbál megelőző intézkedéseket tenni. Hiszek abban, hogy a Covidból az emberiség megerősödve jön ki, és okul a tapasztalatokból. Azt szeretnénk segíteni, hogy minél több hazai nyertes legyen. Mindentől függetlenül továbbra is a kockázat és a várható nyereség aránya alapján hozzuk meg a döntéseinket, azaz magasabb kockázatot csak akkor vállalunk fel, ha látjuk a kiugrási lehetőséget, a nemzetgazdasági jelentőséget.
A piacon a startupok és a zöldvállalatok látszanak a leginkább kedvelt befektetési célpontnak. A Széchenyi Alapok melyik irányba nyit?
A korai életszakaszban lévő startupok nincsenek a fő befektetési fókuszunkban. A Széchenyi Alapok korábban is az érettebb fázisban lévő, akár innovatív, akár hagyományos iparágban tevékenykedő, már működő kkv-k és immár nagyvállalatok erősítését, további növekedésének segítését célozta meg. Sokat változtak a feltételeink, ma a 300 millióstól egészen az 5 milliárd forintosig készítünk elő és hajtunk végre tőkebefektetéseket. Az utóbbi időben megvalósult legnagyobb befektetéseink, a CER csoport és az AImotive, kétmilliárd forint körüliek. Jelentősen bővítettük befektetési lehetőségeink körét, új piacok felé nyitottunk, és a befektetési összegeket is megemeltük. A fenntarthatósági profilú vállalatok köre, mint lehetséges befektetési célpont, a Széchenyi Alapok számára is izgalmas terület. Elindult a Széchenyi Alapok hatodik, a Kék Bolygó Zrt.-vel közösen létrehozott alapja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap is, amellyel az innovatív és környezetvédelmi megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalkozások piaci potenciáljának megerősítését tűztük ki célul. A naperőművek is gombamód szaporodnak. A Széchenyi Alapoknak már van egy közel egymilliárd forintos befektetése, és több nagy projekt is előkészítés alatt áll. Emellett van még jó néhány fenntarthatósági, zöld- és esélyegyenlőségi projektünk. Ezek közül több olyan, amelybe egy másik kockázati tőkealappal közösen fektettünk be. Cél, hogy a többi kockázati tőkealap-kezelővel a jövőben egyre szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködést alakítsunk ki.
Vannak rossz döntéseik?
Abban a pillanatban, amikor meghozzuk, soha. Alaposan körbejárjuk a befektetéseinket, a múltbéli, esetleg kevésbé jó döntésekből pedig tanulunk. Egy tőkealap-kezelő működését a világon a legkönnyebb megítélni, ám sajnálatos módon csak hosszabb távon. Öt-hét év távlatában lehet mérleget készíteni. Akkor egyből látszik, hogy mely befektetések voltak sikeresek, és melyek nem. A sikerességet azonban alapvetően befolyásolja a világgazdaság alakulása.
Egy újabb módosítással a nagyvállalati kör felé fordulnak. Ez a szegmens a bankok által eddig leginkább kiszolgált terület volt.
Miért nyílhat itt lehetősége a kockázati tőkének?
A Magyarországon működő nagyvállalatok nemzetközi összehasonlításban – még régiós szinten is – kicsik. A növekedéshez a legtöbbször elengedhetetlen a nemzetközi piacra lépés. Míg a második világháború előtt voltak világmárkáink, ma nem nagyon tudnék felsorolni ilyeneket, ezért is tenni szeretnénk a jövőben. Ha mi, magyarok egyszer már képesek voltunk erre, akkor újra meg tudjuk csinálni. Csírájában már több vállalkozásban ott van ez a lehetőség. Ám ehhez nem elég a banki finanszírozás, tőke is kell.
