A Mol is érdeklődhet a Budapest Airport iránt

Kadlót Tibor | Magyar befektetőkből álló konzorcium vásárolná meg a Budapest Airportot, a hírt megerősítette az ajánlatot tevő Jellinek Dániel.

A jánlatot nyújtott be a Budapest Airport Zrt. megvásárlására egy hazai befektetői csoport, amelynek tagja a Mol is – értesült pénteken a Bloomberg.

A hírügynökség forrásai szerint az ajánlattétellel Jellinek Dánielt, az Indotek ingatlanfejlesztő csoport alapító-tulajdonosát bízta meg a konzorcium. A lehetséges vételár egyelőre nem ismert, a magyar kormány a pandémia előtt hárommilliárd euróra becsülte a cég értékét. „A Mol piaci értesüléseket, pletykákat nem kommentál” – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére az olajtársaság, amely a Bloomberg érdeklődését is hárította. Az Indotek csoport azonban később kiadott közleményében megerősítette, hogy magyar és kisebb részben amerikai befektetőkkel tárgyalnak a Budapest Airport Zrt. konzorciumban történő megvásárlásáról. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaság tulajdonosa egy német reptér-üzemeltető vállalat, az AviAlliance, egy szingapúri befektetési alap, a GIC, valamint egy kanadai nyugdíjalap. Az eladói szándékkal kapcsolatos kérdőjelek mellett a reptérvásárlás nem is igazán illeszkedik a Mol stratégiájába, és az olajszektorban sem számít megszokottnak egy ilyen tranzakció – ezt már Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari szakértője mondta lapunknak. Az ágazat és a magyar olajcég mostani helyzetében ráadásul nem is lenne feltétlenül racionális egy sok százmillió eurós kiadás, a Molnak ugyanis – szektortársaihoz hasonlóan – tetemes összegeket kell a közeljövőben az energiaátalakuláshoz kapcsolódó kiadásokra fordítania.

A légi közlekedés kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a Nyugat-Európában egyre inkább erősödő repülésellenes hangok miatt ráadásul nem is lenne alacsony kockázatú a befektetés – tette hozzá az elemző. A Bloomberg emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már a reptér privatizációjának 2005-ös elindításakor arról beszélt, hogy a folyamatot vissza kell fordítani, és évek óta célja, hogy a straté­giai ágazatokhoz hasonlóan újra hazai tulajdonost kapjon a budapesti reptérüzemeltető.

A Budapest Airport egészen a pandémia kitöréséig a világ egyik leggyorsabban növekvő közepes méretű légikikötőjének számított, az elmúlt három évben bevételei 43 százalékkal nőttek, 2019-ben már 331 millió euróra rúgtak. A járványhelyzet alapjaiban rengette meg a légi közlekedést, aminek negatív hatásait a Budapest Airport is megérezte.

A vállalat az utazási korlátozások és a visszaeső utazási kedv miatt szeptemberben újabb 236 dolgozó elbocsátását jelentette be, és idén már csupán 5,5 milliós utasforgalommal számol. Tavaly még 16,2 millió utast kezelt a társaság.