Izgalmas év vége vár a forintra
Hektikusnak ígérkezik a globális devizapiac a következő hónapokban: a Reuters elemzői felmérése szerint nagy a kockázat, hogy az amerikai elnökválasztás környékén „megvadul” a dollár, miközben a járványhírek is hullámokat vernek. A feltörekvő piacok devizái hagyományosan gyengülnek, a dollár pedig erősödik, amikor a befektetők kerülik a rizikót, és fordítva, amikor szomjúhozzák azt. Az idén Közép-Európa fizetőeszközeit is a kockázatos eszközök közé sorolták, még a sokáig menekülődevizaként kezelt cseh koronát is, a legnagyobb csapkodás pedig a forint piacán volt.
A kockázatok felfelé mutatnak a forintban is és a kamatokban is
– mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi kamatszigorítása csak ideiglenes védelmet nyújt, ha a nemzetközi piacok megint megbokrosodnak. Jövőre a várakozások szerint enyhül a nyomás, bár a forint és a költségvetési kockázatokkal terhelt lej alulteljesítheti a cseh koronát és a zlotyt.
Az elemzői felmérések szerint a következő három-hat hónapban a legtöbb feltörekvő piaci deviza várhatóan gyengül, vagy legjobb esetben oldalazik, egyéves távlatban azonban átlagosan 2 százalékot erősödhet a dollár ellenében.
Közép-európai konszenzusok szerint a cseh korona a tegnapi szintekhez képest 5, a zloty 2,3, a forint pedig 0,6 százalékot erősödhet az euróval szemben egyéves horizonton, a lejnél azonban több mint 1 százalékos gyengülést várnak. A kulcskérdés, hogy mit csinál a dollár, ami részben attól függ, ki nyeri a választást, és mennyire lesz rázós az átmenet, ha Donald Trump elveszti az elnöki széket. Az utóbbi eset vélhetően a rosszabb változat a feltörekvő piaci devizák számára – idézte a Reuters Jason Daw-t, a Société Générale devizastratégáját.
A hosszabb távú erősödésről szóló előrejelzések arra alapoznak, hogy a dollárt az elemzők zöme ezen a távon gyengülni várja, a kamatcsökkentések időszakának pedig vélhetően vége a feltörekvő piacokon. Közép-Európában az is alapvető, hogy mi történik a zöldhasú és az euró viszonylatában. A Danske Bank a héten 1,23-ról 1,2-re változtatta 3–6 hónapos előrejelzését a keresztárfolyamra, miután az eurózóna inflációja még mélyebbre araszolt a negatív tartományban. Amerikában várják az infláció feléledését, ami rövid távon segíti a dollárt, de ha Európa japán típusú deflációba csúszik, az növeli az euró reálkamatait. Egy ilyen forgatókönyv hatása a szintén járvánnyal és válsággal küzdő Közép-Európa piacaira nehezen jelezhető előre.
A forint tegnap 360 körül táncolt az euró ellenében, és kiszámíthatatlan, hogy az augusztusi 345 körüli vagy a szeptemberi 365-ön túli szintek felé indul-e majd el, de rövid távon most a gyengülés látszik nagyobb kockázatnak.
Az egyhetes betéti kamat megemelésével az MNB időt nyert, és ha ősszel megindul lefelé az infláció, enyhülhet a nyomás a forinton, de addig akár még újabb kamatszigorítás is jöhet, ha megint borús lesz a nemzetközi piacok hangulata – mondta Pálffy Gergely. Jövőre azért teljesíthet gyengébben a forint a cseh koronánál és a zlotynál, mert nálunk az infláció hosszabb távon is magasabbra tehető, különösen, ha élénkül a gazdaság – tette hozzá. A lengyel jegybank a szerdai ülésén vélhetően nem reflektál a zloty szeptemberi mélyrepülésére, hiszen az árfolyam már visszapattant az euró elleni 4,55-os szint erős oldalára, és a döntéshozókat különben sem aggasztja a gyengülés – írták jegyzetükben az Erste elemzői.
