Hasít a magyar agrárium, a fejlődés folytatódik – nagy sikerekről számolt be a miniszter

Idén sem állt le az építkezés a magyar agráriumban, sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar pedig 2030-ra Európa dobogósa lesz – emelte ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Nagy István agrárminiszter. Elmondta, hogy a kormány álláspontja szerint az agrárium és az élelmiszeripar ma már a nemzetgazdaság egyik stratégiai pillére, amely nemcsak a gazdasági teljesítményhez járul hozzá, hanem több százezer embernek ad munkát, valamint erősíti a vidéki térségek népességmegtartó képességét is.

A tárcavezető hangsúlyozza, hogy a fejlesztési fordulat egyik kulcsa az volt, hogy az európai uniós források mellé a kormány 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosított, ami európai összevetésben is kiemelkedőnek számít. Ez jelentősen megnövelte az agrár- és vidékfejlesztési beruházások volumenét. Tavaly már csaknem 1500 milliárd forint jutott el az ágazat szereplőihez: ebből több mint hétszázmilliárd forintot a vidékfejlesztési programok, és hatszázmilliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a közvetlen támogatások.

A 80 százalékos társfinanszírozás hatása jól látható a beruházási adatokban. Míg 2016 és 2021 között a beruházási támogatások összege 279 milliárd forint körül alakult, addig 2022 és 2025 között ez meghaladta az ezermilliárd forintot. Ennek köszönhetően országszerte megújultak az állattartó telepek, fejlődtek a feldolgozóipari kapacitások, és előrehaladt a precíziós gazdálkodási technológiák elterjedése – mutatott rá Nagy István, jelezve, hogy a fejlesztések nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is hoztak: nőtt a termelékenység, csökkent az energiafelhasználás, és erősödött a fenntartható gazdálkodás. Becslések szerint a megemelt társfinanszírozással megvalósuló beruházások 2023 és 2030 között akár 1100 milliárd forintos jövedelemnövekményt is hozhatnak az agrár- és élelmiszeriparban.

Leküzdötte a legnagyobb kihívásokat a magyar agrárium

A miniszter elmondta, hogy az elmúlt időszakot számos válság és természeti csapás nehezítette, ezért a kormány átfogó intézkedéscsomaggal igyekezett fenntartani a gazdálkodók likviditását. Előrehozták a végkifizetéseket március végéig, így időarányosan mintegy háromszázmilliárd forinttal több pénz jutott el a termelőkhöz.

• A 2025-ös tavaszi fagy miatt 1,5 milliárd forintot fizettek ki előrehozottan, majd 2026 márciusában további 45,4 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár minden kárnemre. A teljes körű kifizetésekhez a kormány 18,5 milliárd forint többletforrást biztosított, így csaknem 16 ezer termelő részesült kárenyhítő juttatásban, több mint 360 ezer hektárnyi érintett területen.
• Magyarország kezdeményezésére az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a 2025-ös rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók idén is kompenzációhoz jussanak. Ennek eredményeként a mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euró, vagyis mintegy 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre, amit 2026. szeptember 30-ig kell kifizetni az érintetteknek.
• A miniszter kiemelte a ragadós száj- és körömfájás tavalyi megjelenését, amely ötven év után bukkant fel újra Magyarországon. A betegséget öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőszarvasmarha-telepre sikerült korlátozni, de így is jelentős károkat okozott: több mint 9300 szarvasmarhát és mintegy 9900 sertést kellett leölni. A leölt állatok értékének kompenzálására több mint nyolcmilliárd forintot kaptak a termelők, és további támogatáshoz jutottak az újonnan betelepített üszők tartási költségeihez, valamint hitelmoratóriumot és kedvezményes hitellehetőségeket is kaptak.
• A szőlő- és borágazat számára az aranyszínű sárgaság fitoplazma jelent súlyos veszélyt, ezért a kormány rendkívüli cselekvési tervet fogadott el, amelynek részeként intenzív felderítési és növényvédelmi program indult, 3,8 milliárd forintos forrással, valamint szükség esetén támogatást nyújtanak az újratelepítéshez is.

Erősödik a mezőgazdaság a miniszter szerint

Nagy István szerint a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképessége a nehézségek ellenére is erősödik. Hazánk már nem csupán alapanyag-exportáló ország: a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 2010 óta 62 százalékról 74,2 százalékra emelkedett, a magasan feldolgozott termékek kivitele pedig 2010 és 2024 között folyamatosan nőtt. Az élelmiszeripar termelésének mennyisége 2010 és 2024 között 39 százalékkal bővült. Javul a vízgazdálkodás, terjednek az öntözési beruházások, és egyre nagyobb szerephez jutnak a klímaadaptív technológiák.

A Vidékfejlesztési program lezárása is fontos siker: Magyarország a rendelkezésre álló forrásokat teljes egészében, forrásvesztés nélkül használta fel. A program mintegy 3000 milliárd forintot mozgatott meg, és csaknem 400 ezer projekt megvalósítását tette lehetővé. Az új, 2023–2027-es közös agrárpolitika részeként a vidékfejlesztési pillérben több mint 3150 milliárd forint áll rendelkezésre, és a végrehajtás is előrehaladott: több mint 65 pályázati felhívás jelent meg, százezernél is több támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást, és gazdaságfejlesztési beruházásokra eddig 1160 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

Nagy István szerint egyértelmű, hogy a megkezdett fejlesztéseket folytatni kell, ám az Európai Bizottság által tervezett forráscsökkentések komoly kockázatot jelentenek. A kormány célja változatlan: megőrizni az agrárium stabilitását, növelni a versenyképességet, és elérni, hogy a magyar mezőgazdaság 2030-ra Európa élvonalába tartozzon.

A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán.