Nem elég a közel-keleti feszültség, idén még a szuper El Nino is tovább drágítja az élelmiszert világszerte
Az iráni háború már felborította a műtrágyaellátást, ráadásul szokatlanul erős El Nino jelenség várható az idén, ami tovább szítja a globális élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Délkelet-Ázsia országai már készülnek a klímasokkra.
A jelek egyre egyértelműbbek: az amerikai meteorológiai intézet, a National Weather Service szerint három az egyhez az esélye annak, hogy október és december között erős, a bolygót felmelegítő El Nino jelenség alakul ki.
A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts – ECMWF) éghajlati modelljei még ennél is nagyobb valószínűséget jeleznek egy nagyon erős, vagy „szuper El Nino” kialakulására, bár az ilyen korai előrejelzések még pontatlanok lehetnek.
El Ninóról akkor beszélünk, amikor a trópusi kelet-csendes-óceáni tengervíz hőmérséklete 0,5 Celsius-fokkal emelkedik a hosszú távú átlag fölé. Az idei más lesz: bár a szuper El Nino nem hivatalos tudományos kategória,
kivételesen erős fázist, legalább 2 Celsius-fokos növekedést jelent.
Rosszabbkor nem is jöhetne a szuper El Nino
Chris Jaccarini, a brit Energy and Climate Intelligence Unit élelmiszer- és mezőgazdasági vezető elemzője szerint ezért úgy tűnik, hogy 2026 is nagyon nehéz év lesz.
„Az élelmiszerárakra két oldalról is nyomás nehezedik: egyrészt a fő termőterületeken a termelést megzavaró szélsőséges éghajlati jelenségek, másrészt a fosszilis tüzelőanyagoktól még mindig függő élelmiszeripari rendszer, amely emiatt ki van téve a gáz-, műtrágya-, szállítási és csomagolási költségek hirtelen emelkedésének” – mondta a CNBC-nek, utalva az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta válságra.
Bizonyos agrártermékek különösen érzékenyek az időjárási jelenségekre: az El Nino általában felnyomja
- a kakaó,
- az étolajok,
- a rizs
- és a cukor
árát. Emellett veszélyeztet más, a trópusokon előállított cikkeket is, mint például a banán, a tea, a kávé, a csokoládé és a szójával etetett állatokból származó hús.
Az aszály nagyobb probléma lehet, mint a műtrágyahiány
Rosszabbkor nem is jöhetne a szuper El Nino, mivel a közel-keleti konfliktus már az egekbe lőtte az olaj, a földgáz és a műtrágya árát, és mindháromból jelentős globális hiány alakult ki.
Az olaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde, a tengeren szállított műtrágya nagyjából harmada halad át normális körülmények között a Hormuzi-szoroson, amelyet azonban Irán lezárva tart, és nem hajlandó átadni másnak felette az ellenőrzést.
A törékeny tűzszünet ellenére több mint 800 megrakott hajó várja a Perzsa-öbölben, hogy megkapja az engedélyt a horgony felhúzására, és a forgalom addig nem is állhat helyre, amíg mindegyik át nem kel a szoroson.
Az agrártermelőket sújtó magas energia- és műtrágyaárak és hiány negatív hatása azonban eltörpülhet a szuper El Ninóé mellett.
„Az aszály és a korlátozott vízkészletek sokkal nagyobb problémát okozhatnak, mint a nitrogén hiánya” – figyelmeztetett Paul Donovan, a svájci UBS bank vezető közgazdásza.
Délkelet-Ázsiában már előre aggódnak
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) múlt március közepén kiadott jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmezésbiztonsággal küzdő emberek száma világszerte elérheti a 2022. eleji, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdetén tapasztalható szintet.
A WFP becslései szerint az akut éhínségtől szenvedők száma 45 millióval nőhet, ha az iráni háború június után is folytatódik, és az olajárak hordónként 100 dollár felett maradnak, tovább növelve a világszerte már most is veszélyeztetett helyzetben lévő 318 millió ember számát.
Minden attól függ, hogy mikor alakul ki az El Nino, mennyire lesz szélsőséges és meddig tart.
India, Ausztrália, Brazília és Argentína – csupa jelentős agrártermelő ország – jelentősen ki van téve ennek a jelenségnek.
A thaiföldi The Nation című lap tudósítása szerint azonban súlyos hatással lehet az ország és a szélesebb délkelet-ázsiai régió gazdaságára és élelmiszer-biztonságára is, mivel forróbb és szárazabb körülményeket okoz.
A szokásosnál sokkal kevesebb és ritkább csapadék a mezőgazdasági termelés mellett az ivóvíz-ellátást is veszélyezteti, és jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát, ami viszont rontja a levegőminőséget és közegészségügyi problémát okoz.
