A török jegybank az előzetes várakozásoknak megfelelően 475 bázisponttal, 15 százalékra emelte az irányadó kamatlábat a korábbi 10,25 százalékról.
Kiemelték, hogy a jövőben minden finanszírozás a 15 százalékos egyhetes repo kamat értékén történik.
A jegybank a döntéssel kapcsolatos indoklásában hangsúlyozta, hogy a harmadik negyedévben tapasztalt gazdasági fellendülés ellenére, az egyre növekvő kornavírus-esetszám miatt bevezetett részleges korlátozások fokozzák a bizonytalanságot a gazdaság rövid távú kilátásaival kapcsolatban, különösen a szolgáltatási szektorban. A járvány terjedésének lassítását célzó korlátozó intézkedések hátrányosan befolyásolták a folyó fizetési mérleg egyenlegét is. Emellett a romló inflációs folyamatok jelentkeztek, ennek megakadályozása érdekében pedig a jegybank erőteljes monetáris szigorítás mellett döntött.
Naci Aqbal a jegybank új elnöke már korábban leszögezte, hogy a jövőben a magas infláció csökkentésére összpontosítanak, melyhez valamennyi rendelkezésére álló monetáris politikai eszközüket felhasználják. Októberben az infláció 11,89 százalékos szintet ért el, és a líra a hónap elején 8,58 környékén rekordmélységbe gyengült a dollár ellenében. A jelentős alapkamat-emelés elsődleges célja tehát, hogy mihamarabb egyszámjegyűre mérsékelje az inflációt, és elérhetővé váljon az 5 százalékos célszint. A múlt hét végén Tayyip Erdogan elnök új gazdasági modell elfogadására tett ígérete, valamint azt megelőzően a jegybank és a pénzügyminisztérium élén történt személycserék megelőlegezték a jegybank jelentős kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat, így a török líra 7,6 körüli szinteken közel kéthónapos csúcsára erősödött, és mintegy 12 százalékos heti nyereséget ért el.
A hét folyamán aztán kis gyengülést követően továbbra is megtartotta értékét, közvetlenül a kamatdöntést megelőzően 7,68 líráért adtak egy dollárt, majd a kamatdöntés hatására folytatódott a török fizetőeszköz erősödése, jelenleg már a 7,58 körüli szinteken mozog.
A jegybank lépése azért is volt rendkívül sürgető, mert a török líra az év eleje óta elvesztette értékének 30 százalékát, a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza volt 2020-ban, és az ország devizatartalékai vészesen csökkennek. A romló helyzetet, a negatív reálárkamatok, valamint a török külpolitikával kapcsolatos nyugati szankciók kockázata váltotta ki, melyet a költséges devizapiaci állami beavatkozások sem tudtak megfordítani.
A török állami bankok becslések szerint 100 milliárdos dollártartalékot adtak el az idén a líra támogatására.
A romló devizapiaci környezet ellenére az alacsonyan tartott alapkamatnak voltak előnyei is: az ipari termelés szeptemberben éves összevetésben 8,1 százalékkal növekedett. Lutfi Elvan új török pénzügyminiszter 2020-ban 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár, miután a fogyasztás, a beruházások és az is optimizmusra adnak okot. Elvan előrejelzése szerint a költségvetési idei hiánya a 4,9 százaléka alatt maradhat. A kamatemelés ugyan lassíthatja a gazdaság fellendülését, azonban hozzájárulhat a fizetési mérleg szélesebb körű problémáinak elhárításához. A pozitív devizapiaci remények ellenére Tatha Ghose, a Commerzbank pénzügyi elemzője szerint 2021 végére az irányadó kamat 16 százalékra emelkedhet, azonban 2020 végére így is 9,5 lírába, míg 2021 márciusára már 10 lírába kerülhet egy amerikai dollár.
