Rekordon a bóvlikötvények kibocsátása

Mindenképp rekordot dönt az Egyesült Államokban az idén a spekulatív kötvények kibocsátásának volumene, az év első tíz hónapjában 358 milliárd dollárért jegyeztek a befektetők a kockázatosnak vélt vállalati hitelpapírokból. A magyarul bóvlikötvényeknek nevezett, befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozó, magasabb hozamot fizető vállalati kötvényekből 57 százalékkal bocsátottak ki többet, mint 2019 azonos időszakában.

A 358 milliárd dollár éves rekordnak is beillene, tavaly 279 milliárd dollárnál állt meg a számláló.

A The Wall Street Journal összeállításából kiderül, hogy a spekulatív kötvények átlaghozama 4,5 százalékponttal magasabb az amerikai államkötvényekénél (az utóbbiból a tízéves tegnap 0,85 százalékon állt). A különbözet a februári pánik idején megközelítette a 11 százalékpontot, az akkori hozamkörnyezet egyértelműen vállalati csődhullámot és elhúzódó recessziót árazott. A bóvlipapírok mellett szól az is, hogy a befektetésre javasolt vállalati kötvények átlaghozama csupán 0,2 százalékponttal magasabb az inflációnál, az amerikai állampapírok reálhozama pedig (eltekintve az ultrahosszú lejáratoktól) negatív.

Nagy az étvágy a feltörekvő piacokon (EM) is, a befektetők válogatás nélkül mindent megvesznek, a brazil légitársaságok kötvényeitől kezdve az indiai kikötőüzemeltetők adósságpapírjaiig – idézte tegnap a Reuters a Deccan Herald feltörekvő piaci összefoglalóját. Az amerikai elnökválasztás eredménye és a Covid-vakcina-tesztek előzetes sikerei láttán a múlt héten 3,5 milliárd dollár friss tőke érkezett az EM-kötvénypiacokra, a Bank of America szerint ez volt minden idők negyedik legmagasabb heti beáramlása. A feltörekvő piaci bóvlikötvények az idén átlagosan 5,6 százalékos megtérülést hoztak, magasabbat, mint az amerikai spekulatív hitelpapírok vagy a feltörekvő országok államkötvényei. Hasonló okok állnak a kirobbanó kereslet mögött, mint a részvénypiacokon: ha sikeresek a Covid-vakcinák, visszaáll az egyensúly, és felértékelődnek a kereskedelem, a turizmus és a többi lemaradó szektor értékpapírjai.

Számos bóvlikötvény árfolyama februárban került padlóra. Így járt a mexikói állami energetikai konszern, a Pemex is: a 2008-ban 99,7 dolláron kibocsátott, 30 éves lejáratú, évi 6,625 százalék kamatot fizető kötvényeit akkor 60 dollár alatt is meg lehetett venni, és még most is bőven névérték alatti az aktuális ár, tegnap például 85 dollár volt. A Jupiter Asset Management szerint ez nem meglepetés, a latin-amerikai térség (volt) a leginkább kitett a Covid-járványnak, ott volt a legnagyobb a gazdasági kockázat. Ezt máshol sem kell nagyítóval keresni: az elmúlt hetekben eladási hullámot váltott ki a kínai kötvénypiacon, hogy több állami cég nem teljesítette a törlesztéseit. Rendszerszintű kockázatok még nincsenek – jelezte az S&P Global szakértője –, de sokakat meglepett az állami mentőöv elmaradása.

Pozitív hír viszont, hogy a pandé­mia ellenére a feltörekvő bóv­liköt­vényeknek csupán a 3 százaléka nem teljesítő (a 2007–2009-es válságévekben ez az arány 10 százalék fölé szökött), az amerikai spekulatív hitelpapíroknak pedig csak az 1,5 százaléka bizonyult csőddel felérő befektetésnek. A UBS szerint a feltörekvő piaci bóvlikötvények jövőre is vonzók maradhatnak, ám ennek feltétele a gazdaság normalizálódása, a változatlanul támogató monetáris politika és bónuszként a dollár gyengülése.