Nemzetközi kutatások szerint nagyjából 25,2 millió olyan ember él a Földön, akik legalább 1 millió dolláros vagyonnal rendelkeznek. Ezen belül 11,8 százalék, 2,96 millió azon vagyonosok száma, akik legalább 5 millió dolláros vagyonnal bírnak.
Ugyanakkor ezen kör az, amely a gazdagok 104,4 ezer milliárd dollárra becsült összvagyonának 60,1 százaléka felett diszponál.
A vagyonosok felső csoportjába tartozóknak mindössze 14,2 százaléka nő,
azaz alig 414 ezer olyan hölgyről, asszonyról tudunk, akik az 5 millió dolláros vagyonnal bírók körében tartozik, közülük 2018-ban 233 mondhatta magát dollármilliárdosnak – ezen ultragazdag nők száma 46 százalékkal növekedett öt év alatt.
Míg a férfiak esetében mindössze 3,1 százalék azok aránya, akik pusztán öröklés nyomán kerültek be a nagyon gazdagok elit klubjába, addig a hölgyek esetében az az arány a 19 százalékot közelíti.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az érintett hölgyek körében ne emelkedne elég jelentősen a vagyon ésszerű forgatását tervezők aránya.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint a privátbanki hölgy ügyfelek egyre komolyabb arányban döntenek úgy, hogy szolgáltatót váltanak abban az esetben, ha azt látják, hogy vagyonkezelőjük a sztereotípiák rabja, azaz túlzottan kockázatkerülő ajánlatokkal operál, vagy – és ezt a megkérdezett vagyonos hölgyek 36 százaléka érzi így – ha úgy érzik, hogy vagyonkezelőjük atyáskodik felettük.
A Blochamps felmérése szerint
a megkérdezett pénzügyi tanácsadók 40 százaléka kezeli máshogy a nőket, 26 százalékuk saját bevallása szerint kifejezetten nehezebben tud női ügyféllel együtt dolgozni.
Pedig számos adat figyelmeztet arra, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak egyre inkább fel kell készülniük a nőuralomra: a Blochamps előrejelzése szerint a gazdag hölgyek vagyona már az elmúlt 4 évben is gyorsabban nőtt, mint a vagyonos férfiaké, az előttünk álló 4 évben a hölgyek vagyona átlagosan 7,2 százalékkal bővülhet, szemben a férfi vagyonosok 5,2 százalékos éves átlagos növekedésével. Emellett a demográfia is azt jelzi előre, hogy a következő években a hölgyek helyzete erősödik.
Érdekes módon ezt már a politika is visszajelzi: Kathryn DePalo-Gould, a Floridai Nemzetközi Egyetem államtudományi professzora szerint
az idei volt az első olyan év, amikor jelentősen több nő szavazott az Egyesült Államokban az elnökválasztáson, mint férfi
– arányuk 53 százalék volt. Az érvényesülés útján is komolyan előreléptek a hölgyek: a női politikusok száma 2020-ban több mint ötödével nőtt a 2018-as évhez képest az Egyesült Államokban.
Ráadásul, mint ismert, az USA történelmében először egy nő, Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz a világ egyik legerősebb országának alelnöke, ráadásul a történelem során először vezetheti nő a Pentagont.
Ha jogerősen megválasztják, Michele Flournoy lesz az első nő a védelmi minisztérium élén az Államokban. Az Európai Bizottságot Ursula von der Leyen vezeti, s bár Németországban lassan véget ér Angela Merkel rekordhosszúságú kancellársága, de Új-Zéland (Jacinda Ardern), Norvégia (Erna Soldberg), Finnország (Sanna Marin) is női első számú vezetővel büszkélkedhet.
Miközben a Lounge Group kutatása szerint az amerikai válaszadók több mint háromnegyedének nem lényeges szempont, hogy egy adott párt vezetője, jelöltje férfi vagy nő, 49 százalékuknak pedig egyáltalán nem számít ez, s a hazai felmérésben véleményt nyilvánítók 62 százalékának egyáltalán nem számít a jelölt neme,
addig a pénzügyi kérdésekben nemcsak ügyfélként, de szolgáltatóként is másképp tekintünk a hölgyekre.
A Blochamps adatai szerint a válaszadók 30 százaléka kevésbé szereti, ha hölgytől kell befektetési tippeket hallania, a pénzügyi szakemberek 28 százaléka pedig ki is rekeszti a nőket a szakmai eszmecserékből.
Pedig a különbség csak a gondolkodásmódban rejlik. A megkérdezett gazdag hölgyek 60 százaléka szerint a vagyon a család biztonságát jelenti, őket kevésbé érdekli a túlteljesítés és a pénzügyi célok szigorú elérése, mint a férfiakat. Érdekes ugyanakkor, s vagyonkezelői szempontból is fontos pont, hogy a hölgyek erőteljesebb megtakarítók: míg a férfiak jövedelmük 8,6 százalékát teszik félre általában, addig a hölgyek esetében már 9 százalék ez az arány – más kérdés, hogy a nők átlagos befektetési hajlandósága 40 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiak esetében.
A fentiek kapcsán nem meglepő, hogy az érintett hölgyeknél arányaiban magasabb a készpénz és a bankbetét preferálása a férfiakhoz képest, ugyanakkor a Blochamps felmérése rámutat arra, hogy a vagyon növekedésével alaposan változik a férfiak és a nők kockázati profilja.
A kisebb vagyonokat őrző hölgyek a férfiaktól messze lemaradva vállalnak részvénypiaci befektetési kockázatot, ám míg a vagyon növekedésével párhuzamosan 28-ról 23 százalékra csökken a férfi portfóliókban a részvényhányad, a hölgyeknél stabilan 20 százalékos a részvénybefektetések aránya.
Még látványosabb a helyzet a befektetési alapok tekintetében: miközben a hölgyek esetében a vagyon növekedésével ezen a téren sem látható változás – egyaránt 28 százalékos a portfolióarány az 1 millió dollár feletti vagyonnal bíró és a dollármilliárdos vagyonos nők között is a befektetési alapoknak -, addig a férfiaknál ez az instrumentum a vagyon bövülésével kilő: a szupergazdagok vagyonuk 53 százalékát alapokban kezelik, míg a milliomosok klubjában ez az arány még a hölgyek szintjét sem éri el, 26 százalékos.
Érdekesség, hogy a jelen időszak trendjei – etikus befektetések, zöld gazdaság – szintén a hölgyeknek kedveznek: ők minden felmérés szerint nyitottabbak ezekre az új irányokra. Ugyanakkor – figyelmeztet Karagich István – mindez nem jelenti azt, hogy a női befektetők az ilyen befektetésekben nem keresnék a profitot, mint ahogy az is meglátszik, hogy az ilyen felkapott, népszerű befektetések kiválasztásban előnyt jelenthet az is, hogy a pénzt jobban megbecsülő hölgyek jellemzően komolyabb mérlegelés után döntenek egy-egy mellett, így jobb eséllyel tudják elkerülni a jól hangzó, de megtévesztő megoldásokat.
