Pénz- és tőkepiac

Jelentős súllyal térhetnek vissza a jelzáloghitelek a piacra

Érezhetően nőhet a szabad felhasználású jelzáloghitelek részesedése az új fogyasztásihitel-szerződéseken belül, miután ezek a konstrukciók ideális megoldást jelenthetnek a szükséges saját erő előteremtéséhez a hamarosan induló otthonfelújítási programnál. A növekedés rá is férne a jelzáloghitelek piacára, amely az utóbbi években igencsak visszaesett.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek piacának is jót tehet a januártól induló otthonfelújítási program, miután ezek a kölcsönök az önerőt hitelből előteremteni kívánó családoknak is vonzó alternatívát jelentenek. A program – amelynek elindulását októberben jelentette be a kormány – lényege, hogy a legalább egy gyermeket nevelő családok otthonuk felújítási költségeinek, vagyis a kivitelezés és az anyag árának felét számla ellenében átvállalja az állam, legfeljebb hárommillió forintig.

Ez azt jelenti, hogy az érintett családok jó részénél akár 5-6 millió forintos hiteligény is keletkezhet, ha a felújításhoz, korszerűsítéshez nem rendelkeznek saját erővel.

Fotó: Shutterstock

Az ilyen esetekben kézenfekvő megoldásnak tűnő személyi kölcsön ugyanakkor nem mindenkinek járható út, hiszen többmilliós hitelösszegeknél itt már megfelelő jövedelmi helyzetet is elvárnak a bankok.

A babaváró konstrukció pedig értelemszerűen csak azoknak lehet megoldás, akik még legalább egy gyermek vállalásában gondolkodnak.

A szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél viszont a felújítani kívánt ingatlan mindjárt fedezet lehet abban az esetben, ha nem terheli egyéb és a hosszú futamidő, illetve a kedvező árazás miatt a törlesztőrészletek vállalhatók lehetnek egy átlagos jövedelmi helyzetben lévő családnak is. (Az internetes kalkulátorok szerint egy hatmillió forintos, húszéves futamidejű jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 30 és 40 ezer forint között alakul a nagyobb pénzügyi szolgáltatóknál.)

A szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának pedig jót tenne a friss kereslet megjelenése. Ezek a konstrukciók ugyanis nem tudtak lépést tartani a fogyasztásihitel-piac elmúlt években tapasztalható növekedésével, ami leginkább a személyi kölcsönök előretörésével magyarázható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyan

a jelzáloghitelek új szerződéseinek összege 13,8 százalékkal nőtt éves alapon 2020 első kilenc hónapjában, és meghaladta a 60 milliárd forintot, a részesedésük a teljes új fogyasztásihitel-piacból így is csak 6,8 százalékot tett ki.

A háztartásoknál lévő állomány pedig folyamatosan zsugorodott az elmúlt években, az idén szeptemberben már csak 857,1 milliárd forintot ért el, ami 5,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, az öt évvel ezelőtti mennyiségnek pedig nem egészen a fele. Ennek nyomán a jelzáloghitelek lakossági hitelportfó­lióban képviselt súlya is folyamatosan csökkent az elmúlt években, az idén szeptemberben már csak nem egészen 11 százalékot tett ki a teljes állományon belül.

jelzáloghitelek
Kapcsolódó cikkek