Adatszolgáltatást vár az MNB

A Magyar Nemzeti Bank január 31-i határidővel kötelezte a hazai pénzintézeteket arra, hogy a Szanálási Alap részére fizetendő éves díj megállapításához rendkívüli adatszolgáltatás keretében adjanak számot biztosított betétállományuk nagyságáról. A Szanálási Alapról szóló törvény értelmében az alap csatlakozási díjat és tagdíjat szed. Eszközeinek értéke 2024. december 31-ig meg kell hogy haladja a magyarországi hitelintézetek biztosított betétei alapján számított kártalanítási összeghatár 1 százalékát. Ha ez teljesül, onnantól az alap éves díját úgy kell megállapítani, hogy a befizetések révén az alap eszközeinek értéke hat éven belül akkor is visszaálljon az 1 százalékos mértékre, ha a szanálási kártalanításra felhasznált összeg miatt az alap vagyona harmadával csökkenne.

Az alap vagyona a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálására, számukra történő hitelnyújtásra, a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlására, az áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőke-hozzájárulásra, valamint a tulajdonosoknak, a hitelezőknek és az Országos Betétbiztosítási Alapnak fizetendő kártalanításra használható fel, emellett az alap működési költségeit is fedezi.

A Szanálási Alapba 2019-ben 12,114 milliárd forint díjat fizettek be a hitelintézetek, a tavalyi évre ezt 37 százalékkal meghaladó, 16,576 milliárdos befizetéssel számolt az előzetes üzleti terv. Az alap eddigi egyetlen feladata az MKB Bank szanálásának levezénylése volt.