Kínába áramlik a legtöbb működő tőke

Évtizedeken keresztül az Egyesült Államok volt a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (FDI) első számú befogadója, a UNCTAD frissen publikált jelentéséből viszont kiderül, előzés történt. Az FDI beáramlása a felére esett az Egyesült Államokban, miközben Kínában, Ázsia vezető gazdaságában 4 százalékkal több talált magának helyet, az előbbibe 134 milliárd dollár, az utóbbiba 163 milliárd dollár működő tőke áramlott (ideértendők új gyárak, kutatás-fejlesztési üzemek építése, meglévők bővítése és a cégfelvásárlások is). Kínát, amelynek a gazdasága szinte egyedüliként növekedni tudott tavaly, előszeretettel választották a vezető amerikai és európai multinacionális vállalatok.

Jelzésértékűen épp egy Vuhanban tartott befektetési konferencián jelentette be az országban 1996 óta saját és a JD-vel partnerségben működtetett üzletekkel is jelen lévő Walmart, hogy a következő öt évben 460 millió dollárnyi beruházást valósít meg a városban. Vuhant favorizálta az amerikai Honeywell iparvállalat is, amely nem sokkal a város blokádjának áprilisi feloldása után nyitott ott innovációs és a fejlődő piacok irányításáért felelős kereskedelmi központot. Valamivel keletebbre, Kunsanra esett a Starbucks választása, ahol a társaság 150 millió dollárért létesít kávépörkölő üzemet. A Tesla pedig két hete jelentette be, hogy új gyárat épít Sanghajban, amellyel a jelenlegi 150 ezer darabos autós kapacitást tornászná fel évi félmillióra. Hiába csökkent egymást követő két évben a Sanghaj Disneyland park látogatóinak száma, a Walt Disney ennek ellenére az élménycentrum bővítése mellett döntött. A részvényeit a párizsi tőzsdén jegyző, víz- és hulladékgazdálkodásban globális piacvezető Suez a múlt héten szintén gyarapította befektetései értékét Kínában, 845 millió dollárnyi részvényt vásárolt az ottani vegyesvállalata partnerétől. A Global Timesnak a Suez Asia vezérigazgatója, Steve Clark azzal indokolta a lépést, hogy a vállalat fontos szerepet kíván játszani Kína karbonsemlegességet célzó terveiben. A Forbes összeállítása felidézi, hogy a múlt hónapban a Goldman Sachs vásárolta ki kínai üzlettársait, követve riválisa, a JPMorgan novemberi lépését. Jelentős szerepet játszott Kína első helyre kerülésében a PepsiCo tavalyi akvizíciója is, az üdítőgyártó 705 millió dollárt sem sajnált egy kínai snackmárka megszerzéséért.

De akad példa távozókra is, a dél-koreai Seoul Semiconductor több üzemmel rendelkezik Kínában, a gyártósorok egy részét áttelepítené Vietnámba. Maradnának viszont a bent lévő japán cégek: mindössze 9 százalékuk tervezi a következő öt évben Kínából máshová áthelyezni gyártósorait. Egy helyi piackutatócég, a Jetro szakértője szerint a vállalatok ugyan szívesen diverzifikálnák az ellátási láncaikat, de közben tartanak a már meglévő kínai piacaik elvesztésétől.

A UNCTAD-jelentés szerint a globálisan 42 százalékkal 859 milliárd dollárra zuhanó FDI-adat különösen azért aggasztó, mert a pénzügyi válságot követő 2009-es mélypont idején mértnél is 30 százalékkal alacsonyabb. A kevesebb összeg nagy átrendeződést is hozott: tavaly a működőtőke-befektetések harmada a kelet-ázsiai országokban landolt, ilyen magas részesedésre a nyolcvanas évek eleje óta nem volt példa. Nagy vesztes az Európai Unió az FDI-költések 71 százalékos zuhanásával (az Egyesült Királyságba és Olaszországba nem jutott külföldről friss működő tőke), de a visszaesés a németeknél is 61 százalékos volt.

A Walmart 25 éve telepedett le Kínában, amely azóta a legfontosabb külföldi piaca lett