Az elmúlt hónapokban a koronavírus-válság következtében ismét hihetetlen mennyiségű pénz ömlött a piacokra, a járvány hatásait kezelendő. A likviditásbőség korábban, a tankönyvi példákat követve, rendre inflációt okozott, ám a 2008-as válság óta ez az axióma megdőlt: hiába került rengeteg friss forrás a rendszerekbe, pénzromlással nem találkozhattunk.
A piaci várakozások szerint ezen a téren változás várható. Noha a koronavírus miatti válságkezelés nyomán az állampapírhozamok újabb történelmi mélységekbe zuhantak, és a jegybanki eszközvásárlások hatására a globális kötvénypiacon egyre gyakoribb a negatív hozam, az OTP Global Markets elemzői szerint 2021-ben az inflációs kockázatok aktiválódására lehet számítani. A háztartások a járvány alatt világszerte kénytelenek voltak megtakarítani, ha ezek az összegek megindulnak a most lezárt, beszűkült kapacitású ágazatok szolgáltatásai felé, akkor garantált az árak emelkedése.
A támogató költségvetési politika, a történelmi mélyponton lévő kamatok és az alacsony nyersanyagárak további inflációs kockázatot hoznak.
Persze a kötvénypiaci hozampangást jól ellensúlyozta a pandémia alatt, hogy a tőkepiacok töretlenül emelkedtek, s így a minimálisnál magasabb részvénysúlyú privátbanki portfóliókban szépen bővült a Ugyanakkor Karagich István, a Blochamps Capital tulajdonos-ügyvezetője ezzel kapcsolatban új veszélyre hívja fel a figyelmet. Szerinte ugyan
reális, de befektetési szempontból csekély veszélyt jelent a klasszikus fogyasztóiár-infláció, ezzel szemben a privátbanki portfóliók esetében már jelentős kockázat az eszközinfláció.
A befektetők ugyanis olyan instrumentumokat vásárolnak, amelyek épp az érdemi likviditást, illetve a befektetői attitűd változását kihasználva normál eszközértékelés alapján nehezen magyarázható árfolyamszintekre emelkedtek. Felkapott sztori lehet ma a fenntarthatóság vagy épp az új technológia. S bár még a befektetési szakemberek között is vita folyik, hogy mennyit is érhet valójában a Tesla – azzal nehéz vitatkozni, hogy a cég kapitalizációja nem lehet akkora, mint a többi autógyártóé együttvéve –, ám sokan a jövő technológiáját látják a papírok árazásában. Mások szerint a technológia aligha maradhat egyedi, akkor pedig az értékelési többlet pillanatok alatt eltűnhet – figyelmeztet Karagich István.
Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója arra figyelmeztet, hogy nem mindegy, melyik az a szolgáltató, amelyen keresztül az ilyen befektetési termékek vásárlásába fogunk. A szakember szerint
a hájpolt trendek elől még az óvatos befektetési stratégiát követő szolgáltatók sem tudnak elugrani, hiszen a befektetőik is rendre felülnek a hullámra – ráadásul megfelelő időben és jól megválogatott eszközökkel valóban lehet nyerni.
Ugyanakkor fontos, hogy a portfólióépítés során ezek az instrumentumok alacsony súlyt kapjanak, és olyan automatikus eszközök kapcsolódjanak hozzájuk, mint a profitrealizáló vagy épp a stop-loss megbízások.
Nagyon fontos az is, hogy a szolgáltató megfelelő hitelességgel rendelkezzen, és megkérdezze az ügyfelet, hogy valóban érdemi sztoriba akar-e beszállni, vagy épp egy egycentes junk körüli hisztériába vásárolna be – ez utóbbi papíroknak az SPB szakembere szerint nincs helyük a privátbanki portfóliókban.
Szomorú aktualitást mindennek az elmúlt napok Reddit-sztorija ad, amikor a közösségi média valóságtorzító lehetőségével élő kereskedők 44 milliárd dollárnyi opciós GameStop-részvénybe való befektetésre hajtották az ügyfeleket.
A Blochamps ügyvezetője szerint nem volt kérdés, hogy az ügyön a kisbefektetők buknak. A nyereség döntő része intézményi befektetőknél realizálódott, akiknek megvan a szakértelmük és a tudásuk (végső esetben pedig a mentőöveik: zárás, fedezés) a helyzet kezelésére. Ezek a befektetők a sztori első két hete után elhagyták a piacot, amelyen azután már csak az újonnan beszállók fűtötték egymást, és hajtottak extra hozamot a pozícióátadásokon a nagy vételi-eladási árkülönbözetekkel kereső szolgáltatóknak.