Furcsa munkaerőpiaci trend rajzolódik ki a friss KSH-adatokból – reagált a minisztérium, ez áll a háttérben

2025 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 669 ezer főt tett ki Magyarországon. A munkanélküliek száma 218 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett gyorstájékoztatójából.

Egy hónappal ezelőtt, 2025 augusztusában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 676 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.

Minimálisan csökkent a foglalkoztatottak száma

Az idei harmadik negyedévben, vagyis a 2025. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 679 ezer volt, 29 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 21 ezerrel, 2 millió 470 ezerre, míg a nők esetében 2 millió 209 ezerre mérséklődött.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 504 ezer fő dolgozott, ami 41 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A közfoglalkoztatottak létszáma 72 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 103 ezer volt.

A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 75,4 százalék volt. Ez az érték a férfiak esetében 78,8 százalékot, a nők körében pedig 71,9 százalékot mutatott.

Emelkedett a munkanélküliség

A 2025. július–szeptemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 221 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt.

A férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer, a nőknél 101 ezer főt tett ki. A ráta a férfiak esetében 4,6 százalék, a nők körében 4,4 százalékos értéket mutatott, ami gyakorlatilag megegyezett az előző év július és szeptember közötti értékével.

A munkakeresés átlagos időtartama 11,2 hónap volt, a munkanélküliek 45,6 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 29,3 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 3,6 százalékkal, 220 ezerre mérséklődött.

Reagált a szaktárca a friss adatra

„A magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, a hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A fizetések ráadásul egyre többet is érnek: több mint 2 éve folyamatosan nőnek a reálbérek így egyre több pénz marad a családok zsebében” – írta reakciójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A szaktárca szerint a szuverén magyar út a munkaalapú társadalomra, a családtámogatásokra, az otthonteremtésre, a vállalkozások támogatására és az ezeket segítő alacsony adókra épül. Kiemelték, hogy a kormány a magyar munkavállalók pártján áll, és mindent megtesz a magyarországi ipar, valamint a hazai kkv-k védelme érdekében. A fix 3 százalékos hitel bevezetése a Széchenyi Kártya Program keretében újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány gyors és hatékony megoldásokkal segíti a magyar gazdaság szereplőit. A hitelprogram révén a cégek stabil, kiszámítható és támogatott forráshoz jutnak, ez évente akár több millió forint megtakarítást jelenthet egy vállalkozásnak.

Az NGM kiemelte, hogy a kormány a vállalkozások támogatásával a családok anyagi biztonságának erősítéséhez, a munkahelyek védelméhez és a bérnövekedéshez is érdemben hozzájárul.

Nem várható nagyobb átrendeződés

„Az éves alapú visszaesés közel negyede a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának mérséklődéséből következett, őket az uniós módszertan foglalkoztatottnak tekinti, létszámuk csökkenésében a születésszám alakulása játssza a legnagyobb szerepet. Mérséklődött emellett 5 ezer fővel, 103 ezer fő közelébe a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élők száma is, amelyben a szomszédos országokban is enyhülő munkaerő-kereslet szerepét kell kiemelni. Ezzel szemben a tavaly nyári több mint 10 éves mélyponthoz képest közel 17 ezer fővel, 73 ezer fő közelébe emelkedett a közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma” – emelte ki kommentárjában Molnár Dániel.

Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője hozzátette, hogy a közfoglalkoztatási programok tehát továbbra is marginális szerepet töltenek be a hazai munkaerőpiacon, ugyanakkor a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben fontos szerep hárul rájuk a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévők (alacsony képzettségűek, elmaradottabb térségekben élők) foglalkoztatásában.

A szakértő szerint a munkaerőpiacon rövid távon nem számítunk átrendeződésre, a nagy beruházások munkaerő-kereslete régiós szinten erősítheti a munkaerőpiacot, javíthatja az álláskeresők helyzetét, ugyanakkor makroszinten a gazdasági növekedés és a kilátások lesznek a meghatározók. Arra számítanak, hogy a foglalkoztatottak száma idén éves átlagban még kismértékben csökken, azonban jövőre ismét növekedési pályára áll. A munkanélküliségi ráta így, az aktivitás alakulását is figyelembe véve, idén és jövőre is mérséklődő trend mellett, de 4 százalék felett alakulhat.

A béremelés fontos mozgatórugó a munkaerőpiacon

Az aktivitási és foglalkoztatási ráta stabilt maradt. A munkaerőpiac ezáltal továbbra is feszes, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat, amelyek egy három éve stagnáló gazdaságban próbálnak egyre magasabb, és jövőre várhatóan ismét jelentősen megugró bérköltségeket kigazdálkodni – hívta fel a figyelmet elemzésében Virovácz Péter.

Az ING szenior közgazdásza szintén úgy látja, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várható érdemi változás a jövőben, mivel demográfiai fordulat nem várható, miközben a megdráguló munkaerő és a gazdasági fordulat hiánya tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet. Úgy véli, hogy a munkavállalók alkupozícióját az előirányzott 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelés erősíti, míg a gazdaság általánosan gyenge teljesítménye rontja.

Virovácz szerint a legfőbb munkaerőpiaci kockázat jelenleg, hogy ha jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, akkor valószínű, hogy a vállalatok a bérek elvárt emelését a bértömeg szinten tartása mellett próbálják meg kigazdálkodni, ami a foglalkoztatotti létszám csökkenéséhez vezetne. Emellett belép a képbe az árak újbóli jelentősebb emelése is a munkaerőköltségek kompenzálása érdekében.

A nagy gyárak beindulása támogathatja a foglalkoztatás bővülését

„A stagnáló gazdaság, illetve a külső kereslet alacsony szintje több éve sújtja a gazdaságot. Ez legalábbis makroszinten nem járt jelentősebb elbocsátásokkal, de az látszik, hogy a munkaerőpiacról kikerülő munkaerő pótlását mostanában nem tartják szükségesnek a cégek. Fontos persze azt is hangsúlyozni, hogy a fent említett csökkenés az alkalmazotti statisztikában egyáltalán nem látszik, azaz a kieső munkaerő egy részét mégis csak pótolják a cégek, csak nem a belső munkaerőpiacról, hanem jellemzően harmadik országok munkaerő-állományát alkalmazva” – foglalta össze a folyamatokat Regős Gábor.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a következő hónapokban nem számít nagyon nagy változásra a munkaerőpiacon. Szerinte arra csekély az esélye, hogy a foglalkoztatás ismét tartósan 4 millió 700 ezer fő fölött legyen, tekintettel a demográfiai folyamatokra. A gazdasági konjunktúra és a nagy gyárak beindulása azonban tudja segíteni a foglalkoztatás bővülését, főleg akkor, ha ez a foglalkoztatásbővülés a hazai munkaerőpiacról származik.