A lakossági és vállalati hiteladósok döntő többsége élt a törlesztési moratórium meghosszabbításának lehetőségével, vagyis az év eleje többnyire nem hozott érdemi változást a felfüggesztéssel már élők körében, és alacsony szinten mozog az új belépők száma is – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett bankok nyilatkozataiból.
– tájékoztattak az MKB Banknál.
A hitelezett vállalati ügyfeleknél – tették hozzá – a normál üzletmenetben is folyamatos a kommunikáció. A Moratórium 1. lezárásának közeledtével és a Moratórium 2. körüli bizonytalanságok kapcsán természetesen fokozódó érdeklődés volt tapasztalható, de ennek mértéke nem haladta meg jelentősen a szokásos intenzitást – tájékoztattak a pénzintézetnél.
A Takarék Csoportnál januárban és februárban nagyjából 50 százalékkal többen érdeklődtek az ügyfélszolgálatnál a moratóriumról, mint a múlt év decemberében: az elmúlt két hónapban mintegy 3500-an léptek ki a moratóriumból, és mintegy 300-an léptek vissza – tájékoztattak a pénzügyi szolgáltatónál. A K&H Bank információi szerint – közölték a pénzintézetnél – nincs érdemi változás a moratóriumban részt vevők vagy az az iránt érdeklődők körében.
A moratóriummal jelenleg is élő ügyfelek arányában viszonylag nagy a szórás az egyes pénzügyi szolgáltatók között. Az MKB Banknál például lakossági oldalról a szektorszintű átlag a jellemző, amely 60 százalékhoz közelít.
A vállalati ügyfeleknél a moratóriumi státuszban lévő ügyletek tőkekitettsége – a jogosult ügyletek tőkekitettségéhez mérten – megközelítőleg 54 százalék. A Takarékbanknál a jogosult ügyfeleknek mintegy fele él a felfüggesztés lehetőségével, miközben a K&H Banknál a jelenlegi kitettség hozzávetőleg 27 százaléka tartozik a moratórium alá. Az utóbbin belül a lakossági kitettségnek a 29 százaléka, a vállalati kitettségnek pedig a 25 százaléka vesz részt a moratóriumban. Az OTP Bank tájékoztatása szerint szeptember végén a fizetési moratórium a lakossági hitelállomány 53, míg a vállalati hitelállomány 40 százalékát érintette.
Változatlan feltételek
A vonatkozó jogszabály szerint a 2020. március 18-án éjfélkor fennálló és folyósított lakossági és vállalkozói kölcsönökre vonatkozott a törlesztési moratórium, amelynek időbeli hatálya eredetileg 2020. december 31-ig terjedt.
A moratórium lényege, hogy az adósok a hitel- és kölcsönszerződéseikből – illetve pénzügyi lízingszerződéseikből – eredő tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetési haladékot kaptak. A hazai szabályozás szerint a moratórium ideje alatt felhalmozódó tőke, kamat és díj összegét az adósok az eredeti futamidő lejártát követően, egyenlő részletekben fizetik meg, úgy, hogy a törlesztőrészlet nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti havi teher összegét. Fontos eleme emellett a szabályozásnak, hogy a moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot nem lehet tőkésíteni.
A kormány a válsághelyzet elhúzódása nyomán a törlesztési moratórium féléves meghosszabbításáról döntött, ám ez az eredeti tervek szerint a lakossági és a vállalati ügyfeleknek csak egy részére vonatkozott volna. A karácsony előtt kihirdetett és január elsején életbe lépett új szabályozás viszont már korlátozás nélkül hosszabbította meg az eredeti feltételrendszert, és életbe lépett a Moratórium 2., amely változatlanul a 2020. március 18-án éjfélkor már élő lakossági és vállalati hitelszerződésekre vonatkozik. A hosszabbítás kapcsán a már moratóriumban lévő ügyfeleknek nem volt külön teendőjük, tehát a lehetőség automatikusan járt mindenkinek. Ennek megfelelően most az ügyfeleknek két esetben kell a pénzügyi szolgáltatójukhoz fordulniuk: ha eddig nem léptek be a moratóriumba, most viszont élni kívánnak vele, vagy ha jelenleg élnek a felfüggesztés lehetőségével, ám most már törlesztenének.
Megugrottak az állományok
A változatlan feltételek mellett végrehajtott féléves hosszabbítással az adósoknak jelentősen növekedett a mozgásterük és a lehetőségük, hogy kezeljék a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés következményeit. Erre a közelmúltban megjelent gyorsjelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is rámutatott, utalva arra, hogy a magyar hiteltörlesztési moratórium a legszélesebb és a legáltalánosabb az egész Európai Unióban.
Az elsők között bevezetett intézkedés – emeli ki az elemzés – jogszabályban biztosított és nemzetközi viszonylatban kimagasló módon általános érvényű, azaz minden adósra automatikusan és feltétel nélkül kiterjed, miközben a kamatot sem tőkésítik. A moratórium sikerét jelzi – mutattak rá az MNB szakértői –, hogy 2020 novemberében a háztartási hitelállomány 55 százaléka és a vállalati hitelállomány 41 százaléka állt moratórium alatt, ez hozzávetőleg 1,4 millió háztartási és csaknem 50 ezer vállalati ügyfelet foglal magában.
A moratórium hatásai jól látszanak a hitel- és betétállományok tavalyi alakulásán is. A törlesztések felfüggesztése is szerepet játszott abban, hogy a lakossági hitelállomány az MNB adatai szerint 14,2 százalékkal, 8115,4 milliárd forintra duzzadt tavaly, miközben a vállalati oldalon 12,9 százalékkal, 9363 milliárd forintra ugrott a kimutatott mennyiség.
A betétekben a lakossági oldalon 17,6, a vállalatoknál pedig 28,6 százalékos éves állománybővülést mutatott ki a jegybank, ami arra utal, hogy a törlesztési kötelezettségek átmeneti felfüggesztése nyomán felszabadult pénz egy részét betétekben – azokon belül is főként lekötetlen folyószámlabetétekben – helyezték el.
A koronavírus-járvány persze érezhető nyomot hagyott a hitelpiac tavalyi alakulásán is, amelyet a támogatott konstrukciók – így a vállalati oldalon az NHP Hajrá, a lakosságin pedig a CSOK-hoz kapcsolt kamattámogatott lakáshitelek vagy a babaváró kölcsön – tudtak jelentős mértékben ellensúlyozni. A lakossági piacon egyébként különösen jól látszik a támogatott konstrukciók hatása: miközben a lakáshitelek új kihelyezéseinek értéke növekedni tudott – ha kis mértékben is – 2020-ban, a babaváró kölcsön már 13 százalék feletti súlyt képvisel a portfólióban.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a banki hitelportfóliók minősége hogyan alakul a moratórium júniusi lejártát követően, hiszen ma még megközelítőleg sem lehet megbecsülni, hogy az érintett adósok mekkora hányadának lehetnek tartós fizetési nehézségei. Az azonban biztosra vehető, hogy megfordul majd a nem teljesítő hitelek arányának (NPL-ráta) évek óta csökkenő trendje, miközben csökken a hitelintézeti szektor jövedelmezősége is.
Menni vagy maradni?
„A Magyar Bankszövetség arra kéri az adósokat, hogy akiknek a törlesztése nehézséget okoz, feltétlenül éljenek a moratórium lehetőségével, akik azonban nem tartoznak ebbe a csoportba, mérlegeljék a moratóriumban maradás, illetve a törlesztés folytatásának lehetőségeit” – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, miután decemberben ismertté váltak a hosszabbítás feltételei. Hasonló véleményt fogalmazott meg a szervezet múlt heti sajtótájékoztatóján Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség alelnöke is, aki azt mondta, hogy ez a lehetőség sok magánszemély és vállalkozás pénzügyi mozgásterét bővítette a pandémia miatti nehéz gazdasági helyzetben. A lízingcégek felkészültek, hogy együttműködjenek azokkal, akik esetleg a moratórium lejárta után is fizetési nehézségekkel szembesülnek. „Továbbra is azt javasoljuk a lízingszerződéssel rendelkezőknek, hogy akik tudják teljesíteni a havi kötelezettségeiket, azok fizessék a lízingdíjat, így nincs szükség a szerződésük módosítására, és az eredeti ütemezés szerint tudják majd lezárni az ügyleteiket. Ugyanennyire fontos, hogy azok, akik éltek a moratórium adta lehetőséggel, de előreláthatóan fizetési nehézségeik adódhatnak a moratórium lejárta után, azok vegyék fel a kapcsolatot a finanszírozójukkal, hogy időben tudjanak megnyugtató megoldást találni a fizetési nehézségekre” – hangsúlyozta az alelnök. | VG
